You are hereMark Lawrence Úti testvérek - rövid kritika

Mark Lawrence Úti testvérek - rövid kritika


By berkesz - Posted on 13 szeptember 2016

Elfogult vagyok pár szerző esetében, akik már bizonyítottak előttem – pl. Renier, Chapman, Caldwell, Gemmell, Howard, vagy Abercrombie –, de Mark Lawrence esetében még maradtak bennem kérdőjelek. A Tövisek hercegét imádtam, erről akkori kritikám is tanúskodik [ http://fantasycentrum.hu/node/601/ ]. A folytatások magasan tartották ugyan a lécet, de a trilógia lezárásánál némiképp savanyú maradt a szám íze. A Bolondok hercege további kétségeket hozott elő belőlem, most nem a cselekmény, hanem a főhős apropóján, akit nem igazán kedveltem meg. A Hazug kulcsa sem kapott jeles érdemjegyet tőlem, immár (elsősorban) a túlírtsága miatt… De mi a helyzet az Úti testvérekkel? Szerintem, akinek bejött a Széthullott birodalom trilógia, az jó eséllyel lelkesedni fog érte – ahogy magam is. Sikerült mindazt a hangulatot áthozni a novellákkal, amit annyira megkedveltem a regényekben. Előnye még az írásoknak, hogy olyan személyiségekhez adagol izgalmas plusz információkat, mint Makin /Kimentés, Kegyelem/, Jorg /Szendergő szépség, Kiválasztott üzemmód/, Vörös Kent, Rike, Snaga ver Olaafson, Kashta, Gorgoth, az orgyilkos Sim, vagy Gomst atya. Egységesen erős történetek ezek, s bár igénylik a világépítő nagyregények ismeretét a maximális élvezethez, némelyikük önállóan is megállná a helyét (és teszi is, lásd pl. a II. Gemmell emlékkötetben). Személyes kedvencem talán a „Szendergő szépség”, amely véresen-izgalmasan tárja elénk a világégés utáni Európa hangulatát, különös-riasztó gépezetekkel, eltemetett titkokkal. Az „Egy jó név” c. elbeszélés a második kiemelt mű, nem pusztán „Afrika” egzotikuma miatt, hanem a viking szál bevetése kapcsán. Összegezve, az Úti testvérek szerintem kiváló vétel minden Lawrence-rajongónak, csak ajánlani tudom!

Aldyr friss értékeléseit itt tudod követni - moly.hu