Vége a sorozatnak…
Ez bizony kár, még akkor is, hogy azt érzem, nagyon más lett Geralt személyisége a ciklus második felére, és nem előnyére változott meg. Nekem jobban bejött ugyanis a klasszikus „kalandor” feeling az elejéről, mintsem ez a kiégett, belül megvénült, humorát vesztett hős, még úgy is, hogy ez a változás amúgy teljesen „reális” az élettörténete ismeretében. Persze nem bíztam benne, hogy így a lezárásnál visszakapjuk a vajákot, de… mégis van egy hangyányi hiányérzetem. Persze amúgy minden rendben: grandiózus csata (bár ebben szerintem jobb David Gemmell és Dave Duncan is ugyanebben az alzsánerben), érdekes helyszínek, a fehér-fekete mindenféle árnyalatában megmutatott remek szereplők, lezárt fősodor. Ami a többi részletet illeti, Dominik mindent leírt előttem, egyet is értek vele, szóval nincs nagyon mit hozzátennem. :)
Sapkowski beírta magát a szívembe, amit letett az asztalra, nálam továbbra is ott lesz a képzeletbeli top 10-ben.
Köszi, Mester, köszönjük PlayOn. :)
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges