Colin J. Fayard (Dr. Hüse Lajos) 1996-ban már publikált a Cherubion kiadónál (Vannak dolgok Tim Zocney álnéven, majd 1997-ben már Fayard-ként Még egy esély a halálnak), és csakhamar erős törzstaggá vált a kiadó mögött felsorakozó írói gárdában. Zsánerben való aktivitása egészen 2014-ig jól érzékelhető, hiszen ez idő alatt tizenöt önálló regény (ebből 8 fantasy) és számos novella szerzője. Műveire a kezdetektől jellemző egyfajta jó értelemben vett "korai érettség" (már a címadásai is rendhagyóak a kisprózák esetében): aki gimnazista korában bakancslistát gyárt, több mint gyanús, nemdebár? A klasszikus "kard és boszorkányság" alzsáner számára egyfajta hangulati keretrendszer, s úgy tűnik, szeret kalandozni benne, ám számára ezek a fontos dolgok: "Ugyanúgy a karakterek érdekelnek, és nem a sztori, ugyanúgy a szereplők közötti interakció, és nem a csattanó. A gondolatok, és nem az akció, nem a fordulatok." - nyilatkozza. A Nyugatvég krónikái mindebből még keveset mutat, a Timberston-ház annál többet, a Fakó hullámokkal pedig talán túl messzire is ment; vélhetően nem egy, nem kettő "átlagos" alzsáneres olvasó gyomrát megfeküdte a kötet. A Káosz Világának aktív formálója, olyan meghatározó kötettel, mint pl. az Yvorl halott, de a Káosz szerepjáték-fejlesztésben is jelentős részt vállalt. A sci-fi sem ismeretlen terep előtte: Tristan de Luca néven többször kirándulást tett ide. A szerző "kutató szociológus, biológiatanár, gyermekvédelmi szakember, a honfoglaló és Árpád-kori magyarság antropológiájával foglalkozva szerzett doktori fokozatot" - írja róla Bíró Szabolcs. Kutatási területe legújabb regényéhez értékes muníciót kínált: az Álmos haragja c. történelmi elbeszélésében (2020, Gold Book) a legújabb régészeti és antropológiai kutatási eredményeket is felhasználva kínál fordulatokban gazdag bepillantást a honfoglaló magyarság IX. századi történetébe. Ha minden igaz, a Káosz Világára is visszatér rövidesen. A Vortex-projekten Vass Richárd grafikus barátjával munkálkodik hosszú évek óta.
>>>>A heti hírblokk napi szinten frissül, lapozz lejjebb, hogy elérd! A villáminterjúk mostantól véletlenszerű sorrendben következnek.<<<<
[ Hozzászólási lehetőség, kérések, javasolt linkek a molyos karcnál + Az írók válaszai összesítve ]
Fantasy könyvek piaca... Hogy látod a mostani helyzetet? (pl.: Olvasói szokások, lehetőségek és kihívások íróként)
Onnan, ahol én élek, nem látszik a piac, maximum az, ahol a határmenti nénik árulják az olcsó ukrán cuccokat. Emiatt írói - vagy kiadásban érdekelt szakemberi - szempontból nem tudom megítélni a mindig kicsi, mindig savanyú hazai könyvpiacot. Akár még az is lehet, hogy közben beérett, és jó édes.
Olvasóként viszont el vagyok kényeztetve, elképesztően jó regényekhez lehet hozzájutni, akár abban a zsánerben, amiben magam is írok, akár bármi másban.
Milyen terveidet szeretnéd megvalósítani a következő években? (A lezáratlan projektek éppúgy érdekesek számunkra, mint az éppen aktuális, vagy a nyilvánosságot még nem kapott elképzelések).
Hosszabb szünet után két nagyobb regényt is befejeztem/befejeztünk - Fayard & Morgan: a Káosz Arénája (Cherubion); Hüse: A turul árnyékában (Gold Book, Álmos haragja címmel) -, miközben ezerrel pörög az agyam, és egyszerre villannak be a nevezett történetek folytatásához illeszkedő ötletek, és az éppen satupadba szorított másik két sztori elemei.
Rövid távon a közeljövőben játszódó politikai-scifi regényemet szeretném befejezni, ebben most nagyon mélyen benne vagyok úgy mentálisan, mint lelkileg.
És - most már több, mint tíz éve, Szent Homokóra! - titokban arról álmodozom, hogy a Vass Richárddal közös pet-projektünk, a "Mint az Árnyak" című képeskönyv (benne pedig Richárd kb. 80 illusztrációjával) és a folytatásai valamikor, valakiben ugyanolyan sóvárgást ébresztenek, mint bennünk, és mégiscsak kikerülnek a fiókból.
Van olyan író a zsánerben, aki manapság megkülönböztetett figyelmet kap tőled? (Magyar és külföldi példát is mondj, ha lehetséges.)
Az utóbbi években Dragomán György hódította el a figyelmem, főleg azért, mert úgy ír SF-történeteket, hogy abban ugyanazok a dolgok maradtak fontosak, mint a nem-SF regényeiben, novelláiban. És ezek a fontos dolgok baromira közel állnak a szívemhez.
A nemzetközi irodalomban Miles Cameron klasszikus vonalvezetésű fantasy regényei, Margaret Atwood bármilye (a Maddaddamntól a bevásárlócetlikig bármi), és James S. A. Corey számomra tudományosan hiteles, mégis mesélős sorozata az, amelyekért hajlandó vagyok nagyon sok időt áldozni nagyon lassú olvasásra - bár amellett, hogy jók a történetek, az angolul olvasásnak vannak egyéb élménye is, többek között az, hogy mennyire másképpen működik a fejemben egy magyarul és egy angolul olvasott történet. Emiatt időnként két példányban is olvasok egy-egy regényt, fejezetenként haladva mindkét nyelven.
Bármilyen egyéb gondolat, amit szívesen megosztanál velünk és az olvasóiddal.
Ahogy sorban hagyom magam mögött az X-eket, rájövök, hogy egyre jobban kötődöm a régi "íróimhoz", és egyre több élményt okoz újra elolvasni valamit régről, mint kézbe venni egy újat. Mindig kiderül, hogy ezek a régi történetek a mai magamnak már mást jelentenek, nem kevés árnyalattal.
Köszönöm szépen a válaszokat, további jó alkotást kívánok! :)
Aldyr
Érdekességek
- Az író válaszol: Colin J. Fayard - baratno.com
- Elfogadta egymást a benne élő tudós és író SZON 2020
- Colin J. Fayard: Fakó hullámok … és Töviserdő … és Egy szál rózsa Amund, kronikak.hu
- VORTEX blog
- Vass Richárd oldala
- Worluk regények kronológiája
- Nemes István és Hüse Lajos (szerk.): Nordes – A Timberston-ház
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges