Hírfutár: hírek a fantasy-piacról 2015. 42-43. hét sticky icon

Update 2! Tale of Tales fantasy mozifilm Salma Hayekkel sticky icon

Aldyr: "Végignézve is maradt a kezdeti benyomás: szép fényképezés, komor hangulat, szürreális megoldások, bizarr helyzetek. Mindenképp emlékezetes darab, de nálam nem lesz része a házi archívumnak." Angol felirattal már nézhető, ízelítőként pedig: "Amire viszont mindenképpen beülünk, az a Gomorrá-t jegyző olasz Matteo Garrone The Tale of Tales című versenyfilmje. Mindig érdekes, ha egy rendező olyan témához nyúl, ami a korábbi alkotásaival köszönő viszonyban sincs. Garrone most egy tizenhetedik századi mesegyűjteményt vett elő, és abból őrült, bizarr, szürreális képekből összerakott tablót forgatott angol nyelven, 15 millió dollárból. Mindehhez összehívott egy csomó nagyszerű színészt, de olyan eklektikus a válogatás (Salma Hayek, John C. Reilly, Vincent Cassel, Toby Jones, Stacy Martin A nimfomániás-ból, stb.), hogy inkább hasonlít egy nemzetközi filmfesztivál zsűrijére, mint egy játékfilm szereplőgárdájára. A filmet a remek Peter Suschitzky fényképezte, aki már több mint huszonöt éve Cronenberg állandó operatőre, úgyhogy nem lehet zavarba hozni bizarr dolgokkal (amúgy ő vette fel a Rocky Horror Picture Show-t és A birodalom visszavág-ot is). A trailert ott kapcsoltam ki, amikor a nemes hölgynek öltöztetett Hayek éppen egy sárkány szívén mancsog nagy gusztussal: nekem aztán ne lőjék le előre az összes őrültséget!" Origo

"The Tale of Tales (Il racconto dei racconti) így első blikkre egy gyönyörű és felkavaró, véres és szexi középkori felnőttmesének tűnik, egyfajta történelmi fantasynek, amely valós és fiktív eseményeket mos egybe egy XVII. századi meseíró, Giambattista Basile könyve alapján. A film három külön sztorit visz végig, többek közt Salma Hayek, John C. Reilly, Vincent Cassel, Stacy Martin és Toby Jones főszereplésével, Matteo Garrone (Gomorra) rendezésében. Az előzetes minden képkockáját imádom (a nyers szörnyszívet zabáló Salma Hayeket különösen), nem akármilyen hipnotikus hangulatot árasztanak magukból." Trailer és idézet forrása

Filmekről röviden: Everest, Scorpion King 4 - Harc a hatalomért, San Andreas - Törésvonal és pár hegymászós film sticky icon

THE SCORPION KING 4. - "Itt a negyedik felvonás, amelyben azért akad néhány ismertebb név. Rutger Hauer, Don ‘The Dragon’ Wilson, Victor Webster, Michael Biehn és a Spartacus sorozatban domborító Ellen Hollman játszik A Skorpiókirály 4: Harc a hatalomért (The Scorpion King: The Lost Throne) címre keresztelt filmben." előzetes Filmdroid

Aldyr: Ha (egyáltalán!) nem veszi komolyan az ember, akkor egészen élvezetes - legalábbis, amennyiben bejött neked anno a Barbár fivérek (1987), a Vadak ura, vagy a Conan, a pusztító. No jó, ennyire ezért nem jó, de egészen jópofa poénok akadnak a filmben. Komolyan, voltak olyan pillanatok, amikor élveztem a kis költségvetést (igazi "vissza a 80-as évekbe"), és pláne azt, hogy maguk a készítők is kellő öniróniával álltak hozzá a rendezéshez. Annyira kiszámítható, annyira ezerszer elcsépelt helyzetpoénokra épít, hogy... már emiatt is megszerethető. Vagy én öregszem, vagy ennyire silány a kínálat, vagy ennyire önsanyargató vagyok, esetleg mindez együtt, de megtartom az archívumnak.:)

Marco Polo - A Netflix 2014-es sorozatát néztük sticky icon

A történelmi háttérre alapozó sorozatok közt nálunk a Marco Polo is megtalálta a helyét, és bár talán nincs meg benne a Róma első évadának lendülete, nem dúskál véres és kegyetlen jelenetekben, mint a Spartacus, és az intrika szövevényessége sem érhet fel a Trónok harcához, összességében mégis kihagyhatatlan a műfaj rajongóinak - szerintünk. Decemberben nyit a 2. évad, és ha hozza az első évad színvonalát, nem lesz okunk panaszkodni. Mi különösen kedveltük a harci jelenetek miatt, a témaválasztás okán, a zene és a kép terén, és a színészi játék is egészen élvezetes. Kinek ajánljuk még? Pl., akinek tetszett a Mongol, vagy a MUSA a harcos. Pár kritika: Sorozatjunkie + ujkor.hu

Tear királynője és Az acél emléke - új fantasy kötetek Abercrombie, Lawrence és Erikson ajánlásával sticky icon

"Októberben mutatjuk be Erika Johansent, aki a Tear királynője című művével tavaly kisebb jelenséggé vált a fantasyben. Több okból kifolyólag is nagyon szeretjük: egy száműzetésben élő fiatal lány történetét meséli el, aki egy királyság örököse, de sokan nem akarják, hogy elfoglalja az őt megillető trónt. Úgyhogy nincs sok választása, vagy a birodalom legrettegettebb uralkodójává válik, vagy már az első héten orgyilkosok áldozata lesz - minden rajta múlik, és azon, hogy milyen döntéseket képes meghozni. A Tear királynője azonban nem csak a története miatt jó: Johansen mottója, hogy a könyvek tanúsítják, hogy a csodálatra méltó és megragadó nők alaktól és mérettől függetlenek, és ezt ügyesen alkalmazza is a regényben, megkerülve a YA műfaj mostanra kötelezővé vált elemeit (a főszereplő nem egy lehetetlenül gyönyörű nő, és a történet teljesen mellőzi az efféle regényekben olykor nagyon erőltetve megjelenő szerelmi szálat is). Vagyis: ez egy hagyományos fantasy, ami kis mértékben - főleg az elején - merít az ifjúsági irodalomból, de alapvetően kerüli a bejáratott dolgokat. (Egyébként nagy kedvencévé vált Emma Watsonnak: Hollywood már lecsapott a filmjogokra, és várhatóan Watson lesz a készülő film főszereplője és egyben producere is.)

Lesz még egy fantasynk októberben, ami szintén kisebb meglepetés lehet: visszatérünk Richard Morganhez, és belekezdünk Az acél emlékével az új trilógiájába. Morgantől ugye még sok-sok évvel ezelőtt (viccen kívül: egy másik évtizedben) kiadtuk a Valós halált és két folytatását, amit követően úgy éreztük, hogy nem árt némi pihenő neki. Ez a tervezettnél végül hosszabbra nyúlt, de most visszatér, ráadásul Az acél emléke a 2008-as megjelenését követően a kortárs fantasyk egyik kiemelkedő darabja lett, Joe Abercrombie és Mark Lawrence rajongóinak kifejezetten ajánljuk. S ne vegyétek még 100%-ra, de jövőre lehet, hogy A fekete férfit is kiadjuk." Agave

Hírfutár: hírek a fantasy-piacról 2015. 35-36. hét sticky icon

Kalóztánc fantasy antológia sticky icon

Az ifjú Skandar Graun ráakad végre a régóta keresett Kampós Kharanra, és idejében leléphet Rentzalból, ahol a legjobban keresett bűnözők között, jelentős vérdíj reményében vadásszák. Már-már azt hiszi, minden jóra fordul és a tengerészélet épp neki való, ám hamar rá kell döbbennie, hogy egy „fajzatork” számára nem igazán ideális a létezés egy rentzali hajó fedélzetén, ahol csak az nem utálja őt korcs származása miatt, akinek baj van a szaglásával. A gyanútlan félvérnek hamar fel kell nőnie a sorozatos megaláztatások elviseléséhez, és bizonyítania, hogy egyik pofon olyan, mint a másik, nem számít, mennyire szőrös, kopasz és félfülű az, aki adja vagy kapja… csak csattanjon jókorát.

És ha lehetséges, a kikötőben Döberk izgága vámpírjai is tartsák szájukban a szemfogaikat… mielőtt kiveri azokat egy láncos buzogány!

John Caldwell címadó regénye mellett több kitűnő írás is olvasható Worluk tengereinek gátlástalan vámszedőiről… Tartalomjegyzék (504 oldal):