Második generációs szerző, 1997--2012 között jelentek meg különféle elbeszélései a zsánerben. Jelenleg "passzív", ám ez talán változni fog a jövőben. Írásai alapján (is) színes egyéniség: a Legendák és Enigmák (m.a.g.u.s.) sorozatban debütál (Kyria örök), de éppúgy aktív szerző az Ars Magica világához készült antológiákban, a Nyulászi Zsolt által indított Codex Legendák könyve "sorozatban", majd leteszi névjegyét a Cthulhu mítoszhoz és a Kornya Zsolt által jegyzett remek Vér városa kezdeményezéshez. Vincent Prendergast álnéven 7tenger regényt ír (Keserű áramlatokon), Jonathan Sparks-ként egy hazai szerepjáték világához (Requiem) készít "alapozó" regényt (Relikvia). Játékfejlesztőként (Neocore Games, narrative designer és vezető szövegíró) jelentős tapasztalatokat szerzett: csapata olyan sikeres játékokat jegyez, mint például a Van Helsing és a Warhammer 40K Martyr. 2000 körül kezdett el főállásban könyveket fordítani: azóta műfordítóként hasonlóképp impozáns a felhozatal: "magyar hangja" több esetben Neil Gaimen-nek, de éppúgy fordított Howard-ot, Miéville-t, Chandler-t, Bradbury-t, George RR Martin-t, Ted Chiang-ot vagy épp Walking Dead képregényeket. Évekig mesélt AD&D-t és Ars Magicát, ám a Call of Cthulhu az, amihez rendre visszatér. Miéville kapcsán nyilatkozza: "Amikor elolvastam a Perdidót, arra gondoltam, a fantasyhez már nem tudok ugyanúgy viszonyulni többé, mint előtte, és ez így is maradt."
>>>>A heti hírblokk napi szinten frissül, lapozz lejjebb, hogy elérd! A villáminterjúk mostantól véletlenszerű sorrendben következnek.<<<<
[ Hozzászólási lehetőség, kérések, javasolt linkek a molyos karcnál + Az írók válaszai összesítve ]
Fantasy könyvek piaca... Hogy látod a mostani helyzetet? (pl.: Olvasói szokások, lehetőségek és kihívások íróként)
Nagyon régóta követem az itthoni fantasy könyvpiacot, egy időben aktív részese is voltam szerzőként, aztán leginkább fordítóként, illetve az endless.hu recenziós oldal egyik szerkesztőjeként, és az elmúlt pár évet össze sem lehet hasonlítani a kétezres évek elejével, de még egy évtizede is egészen más volt a helyzet. Régebben állandóan alapműveket vagy aktuális, fontos címeket hiányoltunk a boltokból, mostanra pedig eljutottunk oda, hogy már nem is kifejezetten mainstream szerzők könyveinek magyar jogai kelnek el már kéziratként, megjelenés.
Képregényes és prózafronton egyaránt hihetetlen a fejlődés, és most már tényleg hozzáférhetővé vált számtalan fontos referencia.
Attól kicsit tartok, hogy a magyar piac mérete hosszú távon nem fog eltartani ennyi megjelenést, és ennek a mostani járványhelyzet különösen nem segít, de ne legyen igazam.
Milyen terveidet szeretnéd megvalósítani a következő években? (A lezáratlan projektek éppúgy érdekesek számunkra, mint az éppen aktuális, vagy a nyilvánosságot még nem kapott elképzelések).
Szerzőként sajnos rettenetesen régen inaktív vagyok. Az elmúlt évtizedben a legtöbb kreatív kapacitásomat lekötötte a főállású játékfejlesztés, a maradékot pedig a fordítás vitte el, amit nem adtam fel teljesen, bár a regényekről lassan átváltottam novellákra. Ezen régóta szeretnék változtatni, összefoglalni is nehéz lenne, hányszor és hányféle módon próbáltam visszatérni a saját írásokhoz. Ennek az eredménye számtalan torzóban maradt novella, regénykezdemények, rengeteg telejegyzetelt notesz, de egyelőre ennél tovább sohasem jutottam. Ettől függetlenül nem adom fel (na jó, néha, de akkor nagyon), azon dolgozom, hogy ismét aktivizáljam magamat íróként is.
Van olyan író a zsánerben, aki manapság megkülönböztetett figyelmet kap tőled? (Magyar és külföldi példát is mondj, ha lehetséges.)
Viszonylag sok olyan szerző van, akikre odafigyelek. Ha China Miéville bármit kiad, azt azonnal megveszem. Nagyon szeretem Joe Hill regényeit és képregényeit, tőle is jöhet bármi. Hatalmas rajongója vagyok a brit Ben Aaronovitch-nak, aki remek urban fantasyt ír London mágikus rendőreiről, és szertartásosan a megjelenés napján már veszem is meg a Peter Grant-sorozat minden új kötetét.
Idei felfedezettem a fantasyben utazó R. J. Barker, illetve Tamsin Muir, akitől közben magyarul is megjelent a remek Gideon the Ninth, rájuk a jövőben is oda fogok figyelni.
Képregényfronton Brian K. Vaughan az, akitől szinte mindent beszerzek (ő a Saga szerzője), tavaly pedig Kieron Gillenre leltem rá a Die című sorozatával.
A magyar szerzők közül Kleinheincz Csilla, Veres Attila, Farkas Balázs és Moskát Anita mindenképpen megkülönböztető figyelmet kap tőlem, és nagyon örülnék, ha Raoul Renier (Kornya Zsolt) is visszatérne az aktív írók közé.
Köszönöm szépen a válaszokat, és megtiszteltetés, hogy végül elvállaltad a megnyilatkozást. Jó alkotást kívánok, bízom benne, hamarosan lesz újdonság, amit olvashatunk tőled! :)
Aldyr
Érdekességek
- A szerző blogja
- Ekultura.hu interjú (2011)
- Interjú - dorkaanyaolvas (2018)
- filmtekercs.hu - Interjú Ted Chang kapcsán (2016)
- Interjú Juhász Viktorral, a Perdido pályaudvar, végállomás fordítójával (2020) prozanostra
- Szörnyvadászok, inkvizítorok és játékszövegírók – Interjú Juhász Viktor játéktervezővel sfmag
- Interjú - Fiction Kult (2011)
- Van Helsing gamestar (szerző a dialógusok kiemelt felelőse)
- Lesz-e magyar Witcher? roboraptor
- Requiem szerepjáték enrawell.wordpress
- A 2020-as Hexa-díjat idén Juhász Viktor fordító, író, játékfejlesztő kapta. - összefoglaló itt
- I. Világok Találkozása (ViTa) – Új irányzatok a modern fantasy-ben - ekulturaTV (2017)
Könyvkritikák
- Jó széllel előre - Vincent Prendergast: Keserű áramlatokon kritika - Átjáró/Fantasycentrum
- Vincent Prendergast - Keserű áramlatokon (kritika) lfg.hu
- 7tenger hullámain Katherines Bookstore
- Relikvia értékelések moly
- Keserű áramlatokon moly
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges