Conan kegyetlen kardja 3 - Barbár, kalóz és hadvezér: Conan újra akcióban

Írta: Aldyr - 2020. 09. 28. - 08:25

„A történelem előtti idők képzeletbeli korszaka, egy rég feledésbe merült, ám ősi nevekben és eltorzult mítoszokban máig fennmaradt kor elevenedik meg kötetünk lapjain. A mágia és boszorkányság, az ősi fajok hanyatlásának és az emberiség felemelkedésének ideje ez, melyben egy hatalmas erejű, kimmériai barbár kalandjait követhetjük nyomon az északi jégmezők fagyos pusztaságaitól Aquilónia trónjáig.” Ezzel a felvezetővel indít a Szukits által gondozott Robert E. Howard összes történetei c. kötet fülszövege 2004-ből, és valószínűleg a 2004 előtt született zsáner-olvasók számára behatóan ismert a hyboriai kor legendás alakja, olyannyira, hogy 2020-ban éppúgy aktuális, mi több, piacképes. Legyen szó képregényről, filmről, társasjátékról, számítógépes feldolgozásról. Zárójelesen jegyzem meg, vélhetően pont ez lesz a helyzet 2050-ben, és ez jól is van így. A nemzetközi kitekintésben parányinak számító hazai piacon gazdag felhozatalban találkozunk az író legismertebb hősének történeteivel, mégpedig különféle formátumokban: szerepjátékban, antológiákban, társasjátékban, újabban pedig képregények lapjain látjuk viszont e legendás alakot. Jelen cikkben a Conan kegyetlen kardja harmadik kötetét értékeljük. 

Age of ConanSzemélyes kapcsolódásom Conan-nal 1992-ben vette kezdetét, amikor a Nagykanizsa-Mosonmagyaróvár közötti (durván 8 órás) útvonalat igyekeztem kellemesen eltölteni a vonaton - azaz könyvet olvastam. Mégpedig aktuálisan a Cherubion kiadó Osiris sorozatának legelső anyagait, jelesül a sorozatot megnyitó két Howard-kötetet (Conan a bosszúálló (regény); Árnykirályok). Ma már biztosan állíthatom, ez a két anyag megalapozta a zsáner iránti érdeklődésem; a lelkesedésem, elköteleződésem jottányit sem változott. Sőt. Szóval több mint érdeklődve vettem kézbe a FUMAX  kiadványait, aktuálisan a Conan kegyetlen kardja 3-ik kötetét. Kifejezetten érdekelt, egyik kedvenc karakterem hogyan szerepel képregényes feldolgozásokban. 

Tudni illik mindemellett, hogy „Az igazi Howard Kullal kezdődött: az 1927-ben befejezett A kígyó jegyében a sword & sorcery műfaj alapköve, az író első mesterműve… Magában foglalja a teljes életmű rengeteg visszatérő témáját, az elfeledett világok ködéből előmászó lovecrafti iszonyattól a barbarizmus és a civilizáció szembenállásán át az így vagy úgy, de belülről érkező fenyegetésig.” – írja a Konyves.blog szerzője a Kull király és az ősök c. ismertetőjében. Mégis Conan alakja lett az, amely meghódította a közönséget, és napjainkban újabb és újabb iparági fejlesztéseket inspirál. Howard gazdag képzelőerővel bírt, számos egyéb emlékezetes karaktert alkotott, úgy mint az atlantiszi Kull király, a római elnyomás ellen hadakozó Bran Mak Morn pikt király, az „Arthur király korában kalózkodó Cormac Mac Art, az ír szülőklánjából kitagadott Turlogh O`Brian, az Oroszlánszívű Richárd oldalán vitézkedő Cormac FitzGeoffrey vagy a puritán kalandor Solomon Kane”.
---Forrás: Kornya Zsolt: Hősök kora – Bevezetés (Valhalla Páholy, 1997)

A legelső magyar nyelvű kiadvány az 1989-es Conan a barbár a debreceni Csokonai Kiadóvállalattól, ezt követték a Poenix majd a Cherubion kötetei a 90-es évek elején, köztük személyes kedvenceim, a fentebb említett Conan a bosszúálló és az Árnykirályok. A Valhalla Páholy is látott a karakterben fantáziát, esetükben a Hősök kora gyűjteményes kötet került boltokba 1997-ben. A legújabb Howard-kiadványt az Attraktor jegyzi (de ebben Vörös Sonja alakját hozza közelebb az olvasóhoz), képregényes vonalon pedig a FUMAX karolta fel a gazdag örökséget. Howard Conan-ja amúgy eredetileg mindössze vagy 20 elbeszélésben szerepelt, és csak az író halála után (a hagyaték körül munkálkodó közösségnek hála) bővült ki csaknem ötvenkötetes ciklussá. 
---Forrás: Kornya Zsolt: Hősök kora – Bevezetés (Valhalla Páholy, 1997)

Conan szerepjáték„A kimmériai Conan karaktere időről időre visszatér a filmvászonra és mára talán már nem csak irodalmi, hanem filmtörténeti klasszikusnak is számítható.” – írja a Profundus Librum szerzője, és teljesen egyet tudok érteni vele. Valószínűleg, amennyiben a Netflix látna benne fantáziát, a GoT, a Witcher és a készülő Gyűrűk ura sorozatok mellett egy jól eltalált Conan újrafeldolgozás éppúgy megtalálná a saját célközönségét.

Ez persze egyelőre nem több, mint ábrándozás, hiszen még a Schwarzenegger-hez kötődő „sikergyanús” a „Conan the legend” projekt is évek óta elfekvőben van, igaz, ebben az esetben már felmerült, hogy mozifilm helyett sorozatként kellene megvalósítani. // Beidézve a 22-ik heti híranyagból: "A Deadline számolt be róla, hogy a mozifilmek után a tévéképernyőkön éledhet újjá a nagy harcos Conan, a barbár, akinek történeteiből az Amazon Studios készít fantasy akció- és drámasorozatot. 24.hu Eközben napvilágot látott egy Schwarzenegger interjú, amiben a színészt azt nyilatkozza, hogy a jogok rendben vannak, és már csak az a kérdés, sorozat vagy mozifilm legyen a King Conanból (Conan the Legend). Arról nincs infó, hogy a két eltérő kezdeményezés "összefuttatására" van-e bármiféle esély. joblo.com Az viszont tény, hogy ugyancsak az Amazonnál szerződött le az Outrider western sorozatra, mégpedig a Conan sorozat bejelentésével csaknem egyidőben. Spekulálni persze szabad és érdemes is."//

Mindenesetre nem kell túl sokat várnunk, és Conan betölti századik képzeletbeli életévét. Ugyanis „1932-ben jelent meg az első Conan-sztori a Weird Tales-ben, a „Főnix a kardon” címmel. Ez volt a szénfekete hajú, gleccserkék szemű, zord barbár első bemutatkozása. Conan i.e. 10.000 körül az úgynevezett „hybóriai korszakban” járja a világot, kalandot keresve.” – mutatja be őt röviden Kornya Zsolt a Helios magazinban, még 1988-ban. 

(Nehezen ugyan, de) elengedve a howard-i színes hagyatékot, helyezzünk fókuszt a friss képregényre!

Galgóczi Tamás így vezeti fel értékelését az első kötethez: „A „The Savage Sword of Conan” sorozat még a hetvenes évek elején indult a Marvel gondozásában, hogy aztán mindenféle kacskaringók után, amiknek köszönhetően a jogok a Dark Horse kiadóhoz kerültek, 2007-ben albumba gyűjtve újra megjelenjenek… Érdekessége, hogy egy kivételével eredeti sztorik kerültek feldolgozásra, vagyis Howard szelleme uralja az oldalakat, az ő fantáziája érződik Conan kalandjain.”

Jelen harmadik kötet egyik fontos értéke számomra a remek borítófestményen túlmenően a hyboriai kor térképe, amely láthatóvá teszi az egyes sztori helyszíneit. Természetesen volt szerencsém jónehány térkép-megvalósításhoz, és T.A. Conrad munkája tényleg a legjobbak közül való (még úgy is, hogy az írásokban többször hivatkozott Styx elnevezés nem lelhető fel rajta. Ami alapvetően egy tekintélyes méretű folyó, Stygia és Shem természetes határát jelöli ki).

Következzen pár szó a beltartalomról, a képregény novellákról!

Conan kegyetlen kardja 3Az Árnyak Zambulában sodró lendületű sztori, melyben (kétkeretes írói megoldással) nem pusztán kannibálokkal kell megküzdenie hősünknek, de az aktuális nő megmentése egyéb bonyodalmakkal jár, jelesül olyan hatalmi belviszályba csöppen, ahol a hús-vér ellenfeleken túl a hataloméhes papi mágia által rászabadított veszedelmek komolyan próbára teszik. Nyilvánvalóan ez egy „klasszikus” Conan történet, amit a dupla keret és a lezáró csavar az átlagos fölé emel. Neal Adams rajzoló remek munkát végzett, nekem ez a stílus jött be talán a leginkább – hozzáteszem, a teljes kötet magvalósítása grandiózus e tekintetben. Emlékezetes esztétikai élmény volt végiglapozni az oldalakat, amelyeken élethűen, látványosan megelevenedett Howard képzeletbeli világa. Számos olyan jelenet került kidolgozásra a 400 oldalas anyagban, amely talán évtizedek múltán is könnyedén felidézhető lesz. 

A Vasördög megmutatja, mennyire rossz ötlet csapdát állítani Conan elfogásához. A sziget, ami a csapda helyszíne, végül olyan ősi, elfeledett hatalmat szabadít rá a merénylőkre és a főhősre, amely hamar végzetessé válhat bárki számára. 

A Fekete Kör Népe szinte regény terjedelmű mű, négy fejezetre bontva. Minden eszköz felvonul itt, amely egyáltalán jellemezheti a Conan-történeteket. A nagyívű cselekmény során Conan Yasmina dévi oldalán verekszi át magát a legkülönfélébb akadályokon: s bizony a lezáró történetszakasz képi világa nagyon erős, emellett ötletekben bővelkedő, ráadásul legalább három cselekményszálat futtat egymásba. 

A Végzet árnyéka megismertet bennünket egy titokzatos várossal a sivatag mélyén. Ez a város tulajdonképpen egy gigászi, egybefüggő palota, amelynek lakói az álomvirág rabságában élik életüket, elszigetelődve a külvilágtól. Conan balszerencséjére a városkolosszus ura egy nem evilági szörnyeteg. A női intrika megnehezíti főhősünk túlélését a lapokon feltárulkozó bizarr környezetben, de biztosak lehetünk benne: a gonosz, túlvilági hatalom végül alul kell maradjon ebben a gigászi küzdelemben. 

A Vörös Torony Réme új szereplőt is behoz: már nem Conan az elsődleges nézőpont karakter, hanem Amalric, illetve Lissa. Ebben az elbeszélésben megint két rétegben szövi a cselekményhálót Howard: a városban, amelyet a titokzatos Vörös Torony ural, megmagyarázhatatlan, iszonyatos lény kísért. Amalric és szerelme, Lissa, tengernyi kihívással néznek szembe, amennyiben szabadulni akarnak e fertelem karmaiból. Conan segítségére is szükségük lesz, aki viszont Tombalku városában épp a két helyi uralkodó viszálykodását szítja fel a megjelenésével. Hamar halálos harapófogóba kerül, és ha szabadulni akar, minden harctéri fortélyát be kell vetnie: sámán mágia, a Vörös Torony lénye és a város seregeinek összetűzése egyaránt próbára teszik legendás képességeit.  

Conan részletA Fekete Óriások Tava két részre lebontott történet, amely Howard egyik kedvenc megoldásának iskolapéldája: adott egy igéző szépségű (rabszolga)nő, aki megmentésre szorul, adott egy titokzatos sziget, ahol feltehetően ősi, ördögi lények szörnyű mágiájával szembesül, és természetesen a hadra fogható emberek sem az ő pártján állnak. Talán sablonosnak tűnik a felütés, ám Howard minden elbeszélésében remek érzékkel vegyíti a „hagyományos” receptúra elemeit, és a végeredmény egy élvezetes, emlékezetes alkotás, a legjobb, ami a kard és boszorkányság alzsánerrel történhet. 

Nincs ez másként az Elefánt Tornyával sem, amely már novellaként is talán az egyik legszebb koronaékszere az író életművének. Ezt a történetet végig belengi valami bús, melankolikus érzet, miközben vaktában a kard markolata után tapogatózunk, mert már a hátunkban érezzük valami ősi gonosz megfoghatatlan kisugárzását. Egyre mélyebbre hatolva e mérhetetlenül baljós helyre, nyomasztóvá válik minden légvétel, s végül képzeletben talán már mi vagyunk, akik szembe szállunk a letűnt korok mitikus lényeivel, és a puszta túlélésünkért küzdünk, amikor lendületes csapásokkal szaggatunk az ellenfél húsába, és zúzzuk szét a bordáit, rettenetes erővel lesújtva újra és újra. 

Mindeközben Conan, akinek a bőrébe bújunk, ember marad. Mégpedig olyan ember, aki képes uralni lényének barbár, őselemi erejét, amikor csak szükséges, és azt alapvetően az egyetemes jó szolgálatába állítja, a gonosz ellenében használja. Természetesen megőrizi karakterének esszenciáját, azaz nem mond le a zsiványságról és az élet élvezetéről, a maró gúnyról vagy épp a szarkazmusról, legyen bár rabló, vagy kalóz, legyen bár hadvezér, vagy akár uralkodói testőrgárda parancsnoka. Taktikában, leleményességben pedig olykor hadvezérekkel és királyokkal ér fel. Ahogy Uzseka Norbert írja róla: „Conan ugyanis minden, csak nem ostoba. Igen, barbár, akiről lepereg a civilizáció, de olyan tartása, sajátosan nyers, valahol mégis nemes értékrendje van, hogy nem lehet őt hülyének nézni.”

Conan.

Talán egy régvolt korszak hőse ő, kevéssé árnyalt, kevéssé szofisztikált, és a társadalomkritikus énnel megáldott (megvert?) főszereplőt sem őróla mintázták, ám kultikus alakjára manapság éppúgy igény van, ahogy igény lesz rá a jövőben is. Ő olyasvalaki marad, akin nem fog az idő. 

Aldyr,
2020. szeptember 28.

***************************************************

Érdekességek, forrásanyagok

További térképek: 

Címkék
conan