Magyar fantasy-írók

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Eric Muldoom válaszol

Írta: Aldyr - 2021. 02. 18. - 17:26

Mazák Károly (elegos) ismertetője - Dr. Berke Szilárd első novellája, az ifjú sötételf Aldyr főszereplésével 1995-ben jelent meg a Cherubion kiadónál. Szilárd ekkoriban szerepjátékot mesélt a még gimnazistaként megálmodott, később Ammerúniának nevezett világon. Néhány Aldyr novella után Szilárd megalkotta a nomád Kullgan figuráját, aki a Lutarnita Egyház harcos főpapjaként Aldyr oldalán feltűnik a Sötét angyalok című regényben. Szilárd hamarosan a Káosz Világára is elkalandozott, visszatérő karaktere itt Codric, Dergánia száműzött hercege. 2003-ban létrehozta az Ammerúnia Műhelyt, írótársaival három antológiát is összeállított. A Delta Vision Exkluzív sorozatban két, korábbi írásai kibővített verzióiból álló kötettel (Éjféli erdő, Boszorkánylovag) szerepel. A 2016-os Árnyelf az első magyarországi megosztott-karakter fantasy-kötet, Asslanthasi Aldyr főszereplésével. Szilárd nevéhez kötődik számos internetes honlap, kiemelten a Fantasycentrum.hu és a Fantasya.hu létrehozása és szerkesztése. Civilben a MATE Kaposvári Campusán (anno: Kaposvári Egyetemen) tanít, emellett vállalkozó és jóga oktató. Nős, két felnőtt leánygyermek büszke édesapja. 

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Veres Attila válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 12. 29. - 13:01

"Lehet, hogy szentségtörés, de szerintem Márquez vagy Borges vagy akár Csáth Géza is weird volt." - nyilatkozza a szerző, akiről azt írják ugyanitt: "Ha létezne olyan, hogy közéleti weird irodalom, akkor Veres Attila új novelláskötetét, az Éjféli iskolákat biztosan oda lehetne sorolni. Általában ugyanis nem túl sok olyan horrorsztorival találkozunk, ami mögött a mai magyar valóság ennyire kitapintható". Veres Attila ötödik generációs, meghatározó szerző: új, erőteljes, egyedi stílust hozott a zsánerbe. Odakint sötétebb c. kötetével, ami az AGAVE kiadó gondozásában jelent meg, hamar reflektorfénybe került. "Humora Douglas Adamsére és Terry Pratchettére emlékeztetett, explicit erőszakjelenetei a naturalisztikus amerikai horror-szerzőkre, Kingre és Barkerre" - jellemzik őt a "geekz" értékelésében. Az Éjféli iskolák, ami eredetileg a Pornó éjfél után munkacímet viselte, még inkább ráerősített a személye körül kialakult imázsra. "A weird alkalmas arra, hogy reflektáljon a világunkra, ami az utóbbi időben teljesen centrum nélküli lett, és hihetetlenül gyorsan változik, de nem feltétlenül a jó értelemben, hisz ez a változás gyakran inkább visszafejlődés, nem progresszió. Most minden bizonytalan és bármikor bármi megtörténhet. Egy jó sztoriban pedig pont az, és pont úgy történik meg, amitől a legjobban félünk" - írja. Az AGAVE-n kívül a TBA kiadásában is elérhetőek elbeszélései: az Aether ​Atrox és a Rémtörténetek ​járvány idejére c. antológiákban. Veres Attila 1985-ben született Nyíregyházán, a Pécsi Tudományegyetemen végzett film szakon, fél évet töltött az Oslói Egyetemen ösztöndíjasként. Magyarországon és külföldön is dolgozik filmforgatókönyveken. A legutóbbi a Második kör c. kisfilmet pl. a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon vetítették októberben. Az ​év magyar science fiction és fantasynovellái antológiák visszatérő szerzője a GABO kiadónál.  

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Jan van den Boomen (Gáspár Péter) válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 12. 23. - 13:30

A legaktívabb második generációs írók egyike: molyos adatok alapján 1996-2020 között 17 m.a.g.u.s. antológiában működött közre, 14 önálló regényt/novellaválogatást jegyez. Legújabb kötete a napokban megjelent Istenítélet, ám Ynev világán kívül is alkot, most pl. az Unseen Domains logó alá szerkesztett két fantasy-kiadványt. Első nagyobb elbeszélése a Jó széllel toroni partra, ezt két évvel később a Morgena könnyei követi: ezek időközben - mondhatni - kultikussá váltak rajongói körben. Toron múltját és jelenét részletgazdag 470 oldalban mesélte el, csak hogy a szerepjátékos/világfejlesztős vonalat is megemlítsük. Amikor alkot, a "kisemberek" világa mozgatja meg a fantáziáját, ezt a nézőpontot mutatja be szívesen, átéléssel - amennyiben Mogorva Chei szintű legendáról kellene írnia, biztosan bajban lenne, nyilatkozza. Civilben (saját szavait idézve), momentán, hogy a turizmus összeomlott, leginkább csak boldogulni próbál, ugyanis húsz éve dolgozik az Agra utazási irodánál, itt  vezet utakat a világ minden részére, de a leginkább Délkelet-Ázsiába, mert lenyűgözi az ottani kultúra és történelem. Ezen kívül a Chefparade-nél is felbukkan időnként, lévén imád enni és főzni, és a délkelet-ázsiai régió kulináris bonyodalmaiban segít eligazodni a főzni vágyók számára. Kiadás előtt áll egy Indonéziával foglalkozó útikönyve, illetve félkészen van egy Burmával (Myanmar) és Kambodzsával foglalkozó, hasonló kötet. Vácon él élete párjával és az ő két gyermekével - boldogan.

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Juhász Viktor válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 12. 17. - 12:27

Második generációs szerző, 1997--2012 között jelentek meg különféle elbeszélései a zsánerben. Jelenleg "passzív", ám ez talán változni fog a jövőben. Írásai alapján (is) színes egyéniség: a Legendák és Enigmák (m.a.g.u.s.) sorozatban debütál (Kyria örök), de éppúgy aktív szerző az Ars Magica világához készült antológiákban, a Nyulászi Zsolt által indított Codex Legendák könyve "sorozatban", majd leteszi névjegyét a Cthulhu mítoszhoz és a Kornya Zsolt által jegyzett remek Vér városa kezdeményezéshez. Vincent Prendergast álnéven 7tenger regényt ír (Keserű áramlatokon), Jonathan Sparks-ként egy hazai szerepjáték világához (Requiem) készít "alapozó" regényt (Relikvia). Játékfejlesztőként (Neocore Games, narrative designer és vezető szövegíró) jelentős tapasztalatokat szerzett: csapata olyan sikeres játékokat jegyez, mint például a Van Helsing és a Warhammer 40K Martyr. 2000 körül kezdett el főállásban könyveket fordítani: azóta műfordítóként hasonlóképp impozáns a felhozatal: "magyar hangja" több esetben Neil Gaimen-nek, de éppúgy fordított Howard-ot, Miéville-t, Chandler-t, Bradbury-t, George RR Martin-t, Ted Chiang-ot vagy épp Walking Dead képregényeket. Évekig mesélt AD&D-t és Ars Magicát, ám a Call of Cthulhu az, amihez rendre visszatér. Miéville kapcsán nyilatkozza: "Amikor elolvastam a Perdidót, arra gondoltam, a fantasyhez már nem tudok ugyanúgy viszonyulni többé, mint előtte, és ez így is maradt."

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Tim Morgan (Herr Nándor) válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 12. 10. - 11:44

A szerző 2003-ban készült el első novellájával, 2007-ben "A gonosz melegágya" c. írásával pedig már nyomtatásban szerepel a Cherubion kiadó Rothadás c. antológiájában. Egy évvel később Norbert Winney-vel közösen jegyzi a Manonymus c. regényt, ami egy "szórakoztató kalózos fantasy", és Worluk egy eleddig felfedezetlen területére, egy kevésbé ismert korszakba nyújt bepillantást. Morgan folytatja a kalandozást Worluk világán és azon kívül: összesen 15 fantasy kötetben 22 elbeszélése jelent meg. Jelentős munkát fektet a Rastith démonvilág-projektbe (Féreg a horgon), de az "Ammerúniás" Árnyelf c. kötetben éppúgy fontos társszerző (novellájának címe: Tündérpokol), a Sötételf-ben társszerkesztő, a Karcolat Amíg világ a világ esetben úgyszintén. A színfalak mögött folyamatosan alkot, saját bevallása szerint nagyjából minden harmadik írását olvashatjuk nyomtatásban. Nem csupán a Varga Tamás József által szerkesztett antológiákba ír (Kalandok és kalandozók; Száznevű város), hanem Worluk "jelenkori" történelmének alakításában is aktív szerepet vállal (Fagyföld projekt, A Káosz Arénája). Scifi zsánerben hasonló aktivitás jellemzi, Háromszéki Nándor néven pedig történelmi novellákat jegyez (Histórium, SpiritArt), a Prae Kiadónál krimi története van előkészületben. Értékeli az "átgondolt, jól felépített történeteket, amelyekben nincsenek felesleges szálak, sehova nem vezető, odavetett utalások". A Matróztánc-ban megjelent az Árnyak a múltból című kisregényére volt a legbüszkébb, ezt A Káosz Arénája elkészülte felülírta. Írói fejlődésében a Hetedik Pecsét nevezetű scriptóriumnak sokat köszönhet, két éve pedig részt vett a Könyvmolyképző Kiadó féléves szerkesztői tanfolyamán. Ilyen minőségében vett részt A Turul árnyékában és a Vérben fogant ország szöveggondozási munkálataiban. 

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Lőrinczy Judit válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 12. 05. - 12:41

Lőrinczy Judit 2003-tól foglalkozik prózaírással, 2006-ban már publikál a 77 című antológiában (Fehér felhőn fekete holló), majd ezt követően neve több alkalommal megjelenik SF magazinokban (Galaktika, Galaktika XL, Új Galaxis), és visszatérő szerző az Az ​év magyar science fiction és fantasynovellái sorozatban. Idei novellája (A doboz) az előző hetekben került a boltokba. 2013-ban az Ingókövekkel leteszi névjegyét az Ad Astra kiadónál, amely "...művének témája Sztálingrád ostroma, de olyan formába öntve, ahogyan nem olvastunk róla talán még soha" - írja egyik értékelő. "Nem dokumentarista naplóregény, nem történelmi fikciós mű, de még csak nem is a mágikus realizmus eszközeit felhasználó urban fantasy. Mégis, az Ingókövek mindezek együttese." Az Elveszett Gondvána (2018) folytatja a megkezdett rendhagyó útvonalat. Vicomte írja róla "...regénye azon a mezsgyén mozog, ami a szürrealizmus és a new weird között helyezkedik el." "Az egyik legérdekesebb a magyar fantasy történetében" - vélekedik az ekultura.hu kritikusa. A szerző a szabadideje egy részében fest (devianart galéria), közösségi oldalon megosztott képei alapján szenvedélyes túrázó és -fotós. 

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - A. M. Aranth (Holló-Vaskó Péter) válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 11. 13. - 12:17

"Bár az angol-történelem szakon végzett A. M. Aranth első megjelent könyve (2014) valóban a Dobszó a ködben (Holdárnyék sorozat) lett, de már számtalan – asztalfiókban landoló – mű írása során csiszolta írói eszköztárát" - írja róla a Profundus Librum szerzője. Novellákat, kisregényeket 2015-től jegyez különféle sci-fi és fantasy antológiákban, úgy mint: Galaktika XL, Halhatatlanok, Ajtók és átjárókPokoli ​teremtmények, ördögi szerkezetek, Távoli kolóniák, de önálló steampunk kisregénye is van, a Liliom kora. Kiemelt scifi regényei az Oculus és a Propheta. Nyilatkozott már a magyar fantasztikum helyzetéről, illetve a történettudomány és az irodalom közötti kapcsolatról éppúgy. A felesége az első olvasója és egyben szűrője. Írás mellett műfordító, többek közt a Conan, Gaiman és Joe Hill képregényeknél, valamint Ann Aguirre és GRR Martin-Dozois köteteknél találkozunk a nevével. A FUMAX kiadó munkatársa. Úgy látja, "a mai SF közeg a 2010-eshez viszonyítva kicsit kevésbé befogadó, mint régen volt, ez pedig talán a legnagyobb hibája. Hazai íróként elindulni ma sokkal nehezebb, mint mondjuk 10-15 éve" - írja. Már hetedikes kora óta érzi, hogy az írás számára fontos "életút", amin halad, és alkotóként kifejezetten érdekli "az a gyakran fájdalmas, de mindenképpen izgalmas átmeneti időszak, amikor a gyerekből felnőtt lesz". Tartalmas interjú(k) készült(ek) vele (lásd az anyagban), és a fantasy-piacról megfogalmazott gondolataival messzemenően egyetértünk. 

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Colin J. Fayard (Hüse Lajos) válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 10. 31. - 07:36

Colin J. Fayard (Dr. Hüse Lajos) 1996-ban már publikált a Cherubion kiadónál (Vannak dolgok Tim Zocney álnéven, majd 1997-ben már Fayard-ként Még egy esély a halálnak), és csakhamar erős törzstaggá vált a kiadó mögött felsorakozó írói gárdában. Zsánerben való aktivitása egészen 2014-ig jól érzékelhető, hiszen ez idő alatt tizenöt önálló regény (ebből 8 fantasy) és számos novella szerzője. Műveire a kezdetektől jellemző egyfajta jó értelemben vett "korai érettség" (már a címadásai is rendhagyóak a kisprózák esetében): aki gimnazista korában bakancslistát gyárt, több mint gyanús, nemdebár? A klasszikus "kard és boszorkányság" alzsáner számára egyfajta hangulati keretrendszer, s úgy tűnik, szeret kalandozni benne, ám számára ezek a fontos dolgok: "Ugyanúgy a karakterek érdekelnek, és nem a sztori, ugyanúgy a szereplők közötti interakció, és nem a csattanó. A gondolatok, és nem az akció, nem a fordulatok." - nyilatkozza. A Nyugatvég krónikái mindebből még keveset mutat, a Timberston-ház annál többet, a Fakó hullámokkal pedig talán túl messzire is ment; vélhetően nem egy, nem kettő "átlagos" alzsáneres olvasó gyomrát megfeküdte a kötet. A Káosz Világának aktív formálója, olyan meghatározó kötettel, mint pl. az Yvorl halott, de a Káosz szerepjáték-fejlesztésben is jelentős részt vállalt. A sci-fi sem ismeretlen terep előtte: Tristan de Luca néven többször kirándulást tett ide. A szerző "kutató szociológus, biológiatanár, gyermekvédelmi szakember, a honfoglaló és Árpád-kori magyarság antropológiájával foglalkozva szerzett doktori fokozatot" - írja róla Bíró Szabolcs. Kutatási területe legújabb regényéhez értékes muníciót kínált: az Álmos haragja c. történelmi elbeszélésében (2020, Gold Book) a legújabb régészeti és antropológiai kutatási eredményeket is felhasználva kínál fordulatokban gazdag bepillantást a honfoglaló magyarság IX. századi történetébe. Ha minden igaz, a Káosz Világára is visszatér rövidesen. A Vortex-projekten Vass Richárd grafikus barátjával munkálkodik hosszú évek óta.  

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Bán János válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 10. 15. - 15:49

Bán Mór (Bán János) első fantasy-regénye húsz évvel ezelőtt jelent meg a Cherubion kiadó gondozásában (Ezeréves háború). A Kárpáthia Nomádkirály-ciklus végül négy kötetben alkotott összefüggő egészet, ám a Jég és vér, a Yedikule, illetve további novellák/kisregények csatlakoznak hozzá (újrakiadások formájában éppúgy). Az író a példás alapossággal előkészített Hunyadi sorozattal gyorsan kiemelkedett az alzsáneres közegből, és országos szintű népszerűsége a mai napig töretlen. Egyes "korai" stílusjegyei fellelhetőek történelmi regényeiben is; bár, miként Nemes István fogalmazott anno, Bán Mór kiérlelt nyelvezettel, önálló stílussal bírt, amikor beküldte értékelésre első regényeit, így általa a Cherubion kiadó tulajdonképpen egy "kész", jól képzett tehetséggel gazdagodott. Az író többször megmutatta személyiségének csapatjátékos oldalát, hiszen olyan projektekben is aktív szerepet vállalt, mint a "kultikus" NORDES A Cetkoponyás ház, A KONDOR Aranyváros legendája, a Káosz hősei, vagy épp a Kornya Zsolt (Raoul Renier) által megálmodott, és végül befejezetlen Vér városa 3. műhelymunka (Túl a rőt hold mocsarán). Ötletes scifi regényei (Isten hajói, A birodalmi sas) mellett egyéb jellegű magánkiadásokkal is jelen van a könyvpiacon. Az első Hunyadi történetet Fazekas Attila képregényéből is megismerhetjük. Bán Mór nős, három leánya van, Kecskeméten él. Sci-fi-írói tevékenységét ötször ismerték el Zsoldos Péter-díjjal, tavaly pedig megkapta a Herczeg Ferenc irodalmi díjat, továbbá két megyében irodalom kategóriában a Területi Príma-díjat. Pár hónapja az M5 kulturális-oktatási–ismeretterjesztő csatorna igazgatója, ahol a történelmi ismeretterjesztés erősítésén is munkálkodik.  

Worluk regények kronológiája (hivatalos)

Írta: Aldyr - 2020. 10. 14. - 10:25

>>>A teljes anyag beszerkesztve, illusztrációkkal letölthető pdf formátumban ide kattintva<<<

Dr. Mazák Károly: Sok olvasóban és érdeklődőben felmerül a kérdés, hogyan is kezdjenek hozzá a Worluk világán játszódó könyvek, köztük a Káosz-ciklus olvasásának. A regényfolyam 1990-ben indult A Káosz Szava megjelenésével, és ma a regények száma már a nyolcvanat is meghaladja. Véleményem szerint egy fiktív világon játszódó történetsorozatot a megjelenés sorrendjében érdemes olvasni, hiszen ekkor nyomon követhető, hogyan bővült és gazdagodott az adott világ. Ehhez persze az első kiadásokkal kellene kezdeni, hiszen Nemes István számos alkalommal átírta a Káosz-ciklus korai részeit, hogy jobban illeszkedjenek az egyre részletesebben kidolgozott világba.

Címkék