Magyar fantasy-írók

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Malcolm J. Hunt (Szép Árpád) válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 08. 06. - 13:15

Malcolm J. Hunt a Legendák és Enigmák sorozatban tűnt fel, 2007-ben még a Fekete Torony által jegyzett "Hallgat az ég" c. m.a.g.u.s. antológiában (Istentelenek), majd 2008-ban már a Delta Vision gondozásában kiadott "A hit városa" c. kötetben (Ellenségem ellensége; Tárgyalások). Ynev világa a kezdetektől meghatározza látható írói munkásságát, és saját bevallása alapján magabiztosan mozog ebben a kitalált univerzumban. A "világrendszerhez jól illeszkedő, vérbeli" alkotásnak minősítik a műveit. A fikciós írás egyfajta kikapcsolódás is a számára. A vele készített interjúban szívesen nyilatkozik Neil Gaiman-ről, George RR Martin-ról vagy épp Terry Pratchett-ről. Úgy érzi, a "M.A.G.U.S.-ban még vannak lehetőségek, még akkor is, ha a '90-es években jellemző népszerűségét valószínűleg már sosem fogja elérni." A kiadó által tervezett szerepjáték mindenesetre felerősítheti az érdeklődést az irodalmi alkotások irányába is. Azt írják legutóbbi művéről (Szörnyek családja): "érthető és érdekes lehet azok számára is, akik most hallanak először a M.A.G.U.S.-ról." Szerepelt a Kornya Zsolt által elindított Bíborgyöngyök trilógiában, és jelenleg három önálló regényt jegyez. 

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Benjamin Rascal (Szántó Tibor) válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 07. 30. - 08:50

"...Ha egy novellámon valaki már egyszer is felnevetett, akkor már megérte." Szántó Tibor, alias Benjamin Rascal, alapvetően novellistának tartja magát: 1998-ban mindjárt három elbeszéléssel nyitott a Cherubion kiadónál (Zűrös egy éjszaka; A nagy csapat; A vér nem válik vízzé). A hazai zsáner-irodalomban több olyan szerzőt találunk, akinél a humor visszatérő, tudatos építőelem az elbeszélésekben. Benjamin Rascal esetében biztosan kijelenthetjük, hogy a nyelvi humor (kiemelten is a párbeszédek), a helyzetkomikum alapvető varázskomponensek: a szerző láthatóan ebben az "alzsánerben" mozog otthonosan, érzi jól magát. Conan a barbárt kiparodizáló regényei (közös szerzemények Nemes Istvánnal), vagy az ötkötetes Star Wars paródia-sorozat (Sztárt Wársz) szintúgy ezt a vezérvonalat mélyítik tovább. Jelent meg kis példányszámú exkluzív anyaga, Robert E. Howard előtti tisztelgése (Conan él!), és nagyívű "orkos" kötete a Káosz-ciklushoz (Orkháború I-II), talán ez utóbbira a legbüszkébb. Merthogy az orkok szinte a kezdetektől fémjelzik munkásságát, talán egyfajta "védjeggyé" is váltak a Worluk regény-multiverzumban. "Az orkokat a standard fantasyben általában a buta, legyakandó ellenfélként tartják számon." írja Razor. Tibor írásaiban nagyon is színes a kép: ötletgazdag, változatos megközelítésben olvashatunk erről a fajról. Mai fejjel egyaránt próbál "szórakoztatni, nevettetni – és elgondolkoztatni, megindítani." Legújabb kisregénye a Hét tenger hétpróbás orkjai várhatóan idén kerül boltokba.

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Douglas Rowland (Tölgyesi László) válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 07. 30. - 08:41

"Üdvözlöm. Gáspár András vagyok, a kézirata miatt keresem." Douglas Rowland (Tölgyesi László) Gáspár Andrásnak küldte el első önálló regényét a 90-es évek derekán (Pajzsvilág), aki jó véleménnyel volt róla, biztatta is a publikálásra. Végül majdnem betöltötte a 30-at, amikor a második generációs kortársakkal megkezdte a műhelymunkát: első novellája (Kankalin) 2001-ben jelent meg a Romok úrnője c. Cherubion Fantasy Exkluzív antológiában, és ugyanebben az évben első regénye szintúgy boltokba került. Fiatal kamaszként nagy hatással volt rá Tolkien A hobbit című regénye, ez inspirálta, hogy tollat ragadjon. "Habár viszonylag későn csatlakozott a Cherubion gárdájához, hamar a kiadó egyik legnépszerűbb alkotójává nőtte ki magát." - írják róla. Alzsáneren belül a témaválasztása kifejezetten gazdag: írt ő tündérmesét, dark fantasyt (A Sötét Isten - társszerző Allen Newman), horrorba hajló dark fantasyt (A Halál színháza; Rastith szeme - Rastith démonvilág projekt; Zsoldosbecsület - Ammerúnia Árnyelf kötet), kiváló törpös sztorit (Az érc fiai), de otthonosan mozog a klasszikus kard és boszorkányság területén (Worlukos írásaival, pl. Az idő vasfoga), és éppúgy a Jeffrey Stone által megálmodott Cherubion világában; utóbbiban önálló sorozatot jegyez Cherubion Alkonya címmel, amelynek záró (ötödik) kötetén épp dolgozik.

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Vivien Holloway (Sasvári Vivien) válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 07. 21. - 15:51

Azt írják róla, "a nagy sikerű Winie Langton történetek sorozat írónője, steampunk kedvelőknek egyenesen kötelező ismerniük a nevét." Az önállóság és a határozottság igenis vonzó tulajdonság egy nőben - vallja, és ez ráillik az általa mozgatott női főhősökre éppúgy. Negyedik generációs zsáner szerző, akinek már kamaszkori kedvence volt J. Goldenlane és Laurell K. Hamilton, de a Harry Potter-sorozat első részei szerettették meg vele az olvasást. 2011-ben debütált Pokoli szolgálat c. regényével, majd érkezett Moira, végül 2014-től belefog a Winie Langton sorozatba (ami a 7-ik résznél tart; a Mint az óramű megjelenése a Könyvhétre várható), azóta is a Főnix Könyvműhelynél alkot. Akkor ír, "mikor ideje, energiája és agya" van hozzá - a Pokoli szolgálat például 8-9 hónap alatt készült el. Saját bevallása alapján legfőbb kritikusa az édesapja. Azért szereti a fantasy műfaját, mert szeret saját világokat teremteni, és itt nagy a szabadság. Emellett a krimi felé is tervez kitérőket a jövőben. Vivien talán a legaktívabb fantasy-szerző a hazai közösségi felületeken: nem csupán jó érzékkel, de lélekkel is jelen van, példa értékű, amit csinál. Szurkolunk neki, hogy a Patreonos közössége is megerősödjön. Utóbbi felületen exkluzív tartalmakat kap tőle az Olvasó legújabb projektjéből (TOTEM). 

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Hernád Péter (Soren Ward) válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 07. 21. - 15:41

Hernád Pétert a 90-es évek fantasy-történetei inspirálták írásra. Hogy színes egyéniség, olyasvalaki, aki kisprózában és regények szintjén is maradandót képes alkotni, jól illusztrálja, hogy rendszeres szerzője különféle sorozatoknak. Ammerúnia világához jelent meg országos terjesztésben első fantasy-novellája (2004), de az utóbbi években scifit vagy épp horrort is olvashatunk tőle a Galaktika hasábjain (Pl.: A betűmetsző utazása 1-2, Erzsébet vagy A Tántika nászajándéka), dark fantasyt az Árnyelf és a Sötételf c. megosztott világ kötetekben, a Rastith kötetben, de olyan "kult" magazinnak is szerzője, mint anno a ROHAM (Hajnali emberek, Roham 7.), s eközben közreműködő író a Karcolat Amíg világ a világ c. antológiájában, a Cherubion Fantasy illetve Scifi Exkluzív sorozataiban, vagy éppen 2006-ban a magyar mese- és mondavilágra építkező Hetvenhét c. kötetben. Utóbbi alkotásából (Az elhárítók) Vörös András kisjátékfilmet is tervezett 2013-ban. A 2015-ös fantasy-ajánló már kiemelten kezeli saját világához írt sorozatának nyitó kötetét (Hollóember). A Garabonciás osztag a szerző népszerű kezdeményezése, amely új olvasókat hozott a számára, és érzékelteti, hogy bizony a "kard és boszorkányság" alzsáneren kívül is tud izgalmasat, emlékezeteset mutatni nekünk. Péter jóbarátom, megtiszteltetés számomra, hogy ismerhetem. Bízom benne, írói munkássága további termékeny évtizedekről szól majd, mert tele van jobbnál jobb ötletekkel, és ezeket az ötleteit egyedi hangvételben, remek érzékkel tudja papírra vetni. 

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Gaura Ágnes válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 07. 11. - 12:40

Gaura Ágnes 2012-ben debütált, negyedik generációs író a zsánerben, és nagyon gyorsan stabil és lelkes olvasói bázis alakult ki körülötte. "Gaura Ágnes a Borbíró Borbála sorozatáról várt ismertté, amelyben a vámpír mitológiát keresztezi a (néha nehéz) magyar valósággal egy szórakoztató urban fantasy keretében. Legutóbbi kötetében - Túlontúl - (a szerk.) a magyar tündérvilágba nyerhetünk bepillantást." - írják róla egy friss interjúban. Egyik kedvenc novellája Neil Gaimantől a sokakat megosztó Hó, tükör almák. Szeret kísérletezni rövid szövegekkel, regényírásnál pedig nagyon részletes vázlat birtokában kezd neki a "szöveggyártásnak". Úgy véli, maga a mű típusa képes meghatározni nemcsak a formát, hanem a munkamódszert is, de mindig jól jön, ha fejben van egy erős koncepció. Meseregény-terveit is szeretné megvalósítani a jövőben. Amúgy már gimnazista kora óta beszippantotta őt az írás világa, de éppúgy szeret olvasni és sorozatokat nézni. Saját weboldala itt érhető el, de aktív molyon és Facebookon egyaránt. 

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - J. Goldenlane (Goldman Júlia) válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 07. 10. - 09:13

"Írónak lenni frászos" - J. Goldenlane a mi fogalmaink szerint "második nemzedékbe" tartozó író, hiszen 2000 előtt publikálta első novelláját a CODEX Legendák könyve sorozatban (1998). Meghatározó piaci szereplője volt a 2000-es éveknek a Beholder zászlaja alatt. Az elsők egyike, aki Patreon oldalt indít, és láthatóan eredményes ebben, ma már munkaideje felét írással tölti - az Olvasók (és vélhetően saját maga) örömére. Egyik nyilatkozata alapján az Isteni balhé és a Papírtigris (egy "majdnem" CODEX-regény) a kedvence. Első regénye megjelenési körülményeiről így nyilatkozott anno: "Ott volt a kinyomtatott kézirat a Beholder Nagyon Nagy Főnöke (Maci) asztalán (komoly aknamunkámba került, hogy odakerüljön, egy ismerősöm egy ismerőse vállalta el, hogy apróbb gerillaakció keretében oda helyezi), és akkor, minő véletlen csoda, lefagyott a windows. A Nagyon Nagy Főnök újraindította a gépet, és mivel az időbe telik, unottan beleolvasott a mázlis módon éppen kézre eső kéziratba. Aztán nem tudta letenni. Szóval, így kerül egy könyv az olvasó polcára. Mázlival." Napjainkban a Delta Vision kiadó törzsírói gárdájának tagja, és újrakiadások mellett vadonatúj kiadványokat is jegyez, mint például a Napnak fénye, Holdnak árnyéka, Csillagok szikrái vagy a Térdig sárban

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Szélesi Sándor válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 07. 09. - 21:53

Sándort szintúgy nem szükséges különösebben bemutatni a zsánert ismerőnek, mivel emblematikus tagja mind az írói, mind a szerkesztői körnek. Nevéhez fűződik az ÁTJÁRÓ magazin szerkesztése, részben az SFportál elindítása, de évekig dolgozott több kiadónál szerkesztőként, igaz, elsősorban sci-fi területen. Egy jó ideje filmforgatókönyvek írása jelenti nála az alapvető alkotási felületet, de a zsánerből sem vonult vissza teljesen. A Kalandor kiadó gondozásában megjelent regényeiben a magyar mitológia területére tett kirándulást, oszlopos tagja és egyik életre hívója a Mysterious Universe világán munkálkodó írói műhelynek (Fonyódi Tiborral vállvetve), ugyanakkor aktív szerzője a Galaktika magazinnak éppúgy, illetve más műfajokkal is kísérletezik (pl. Jumurdzsák gyűrűje, a Kincsem, a Szellemtáncos legendája vagy a Pokolhurok. Már 1990-ben lepublikálta első sf novelláit, 1997-ben pedig megjelent Városalapítók c. regénye a Cherubion kiadónál, majd ugyanitt első fantasy-regénye is, a Szerencse zsoldosai. Monas apó talán az egyik legkedveltebb karaktere zsáneren belül az olvasói körében. Újabban az ifjúsági fantasy keretein belül két szerzeményt jegyez: a Csillagfényszövőket és Az ellopott troll c. kiadványokat. Honlapja ide kattintva érhető el.

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Moskát Anita válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 07. 07. - 13:11

>>>>A heti hírblokk napi szinten frissül, lapozz lejjebb, hogy elérd!<<<<
Moskát Anita 2010-óta publikál látható felületeken, és 2014-ben debütált első regénye, amely mindjárt erősen is nyitott, új színt hozott a hazai fantasy-palettára. Már legelső novellája is Preyer Hugó-díjat kapott 2009-ben. Ahogy írja a molyon, őt is hamar megszólította az a bizonyos belső hang: "Mindig is történetek futottak a fejemben, aztán olyan tizennégy éves korom körül elkezdtem leírni őket." Ars poeticája fontos építőelemei közül is megoszt itt párat, amelyek rendre visszaköszönnek a köteteiből: "A fantasztikum eszköze egyrészt nagyon tetszik, felnagyít és kifacsar mindennapos, a való életben fontos dolgokat, és ezzel a torz tükörrel talán pont olyan szemszögből mutatja meg ezeket, ahogy a valóságban nem láthatjuk. Azokat a fantasztikus regényeket szeretem leginkább olvasni, amik nem csak kiszakítanak a valóságból, amiknek a kalandjai és furcsa világai révén nem elmenekülök a mindennapi problémák elől, hanem pont a valóságról értek meg valami fontosat." Az SFF Vektor zsűrije Irha és bőr című könyvét választotta A 2019-es "Év Fantasy Könyvének".

Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Kleinheincz Csilla válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 07. 06. - 11:54

Kleinheincz Csilla neve ismerősen cseng mindazoknak, akik kicsit is jártasak a hazai zsánerirodalomban. Író, szerkesztő, aki a GABO kiadó színfalai mögött végez értékteremtő munkát. Szerintem az ő nevéhez fűződik a fsf kispróza 2015 utáni felkarolása és népszerűsítése, legalábbis sokat tett és tesz ennek előmozdítására: a Roboz Gáborral közösen szerkesztett kiadványok jelentősége kifejezetten jelentős e tekintetben. Mindez szorosan összefügg az amatőr műhelymunkák támogatásával, a hazai fiatal tehetségek gondozásával. Ezt a tevékenységet a zsáneren belül talán Nemes István kezdte el a legkorábban, és művelte/műveli évtizedeken átívelően, de Csilla szerepe napjainkban biztosan meghatározó (lásd pl. Az év magyar science fiction és fantasynovellái kezdeményezést). Emlékeim szerint az elsők között volt, aki a trendet semmibe véve "saját" név alatt publikált novellát a zsánerben, Juhász Viktor és Csigás Gábor mellett (utóbbiak 1997-ben debütáltak a Kyria örök c. kötetben). Csilla íróként is sokak kedvence, saját hangját, saját közönségét "hamar" megtalálta.