Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Eric Muldoom válaszol

Mazák Károly (elegos) ismertetője - Dr. Berke Szilárd első novellája, az ifjú sötételf Aldyr főszereplésével 1995-ben jelent meg a Cherubion kiadónál. Szilárd ekkoriban szerepjátékot mesélt a még gimnazistaként megálmodott, később Ammerúniának nevezett világon. Néhány Aldyr novella után Szilárd megalkotta a nomád Kullgan figuráját, aki a Lutarnita Egyház harcos főpapjaként Aldyr oldalán feltűnik a Sötét angyalok című regényben. Szilárd hamarosan a Káosz Világára is elkalandozott, visszatérő karaktere itt Codric, Dergánia száműzött hercege. 2003-ban létrehozta az Ammerúnia Műhelyt, írótársaival három antológiát is összeállított. A Delta Vision Exkluzív sorozatban két, korábbi írásai kibővített verzióiból álló kötettel (Éjféli erdő, Boszorkánylovag) szerepel. A 2016-os Árnyelf az első magyarországi megosztott-karakter fantasy-kötet, Asslanthasi Aldyr főszereplésével. Szilárd nevéhez kötődik számos internetes honlap, kiemelten a Fantasycentrum.hu és a Fantasya.hu létrehozása és szerkesztése. Civilben a MATE Kaposvári Campusán (anno: Kaposvári Egyetemen) tanít, emellett vállalkozó és jóga oktató. Nős, két felnőtt leánygyermek büszke édesapja.

>>>>A heti hírblokk napi szinten frissül, lapozz lejjebb, hogy elérd! A villáminterjúk mostantól véletlenszerű sorrendben következnek.<<<<

[ Hozzászólási lehetőség, kérések, javasolt linkek a molyos karcnál + Az írók válaszai összesítve ]

Fantasy könyvek piaca... Hogy látod a mostani helyzetet? (pl.: Olvasói szokások, lehetőségek és kihívások íróként)

Az a helyzet, tervezek egy 2020-as évértékelőt, ahol ezt részletesen ki fogom fejteni, és belinkelem ide. Ide most csupán annyit: az Olvasó talán nem érzi még a bőrén a piaci helyzet kiélezettségét, hiszen tavaly is 70-80 új kötet jelent meg (ami kiváló, ennek magam is örülök), ám eközben a felszín alatt a mértékadó vásárlói csoportok hangsúlyos polarizálódása (pl. férfi vs női olvasói szegmens, eltérő igényekkel) és a szétaprózódás figyelhető meg - utóbbi esetben nagy sebességgel haladunk a "rés a résben" mini piacok kiszolgálása felé (azaz 50-100 példányos megjelenések). És igen ritka az olyan tétel, ami nagy számú olvasót (3-5000 fő felett) képes behúzni. Amennyiben akad ilyen, az sokszor csupán több szerencsés együttállás szép végeredménye.

Manapság a hazai kiadók vagy a nyugati mainstream vonalán haladnak külföldi címekkel (ilyenkor esély adódik egy-egy kampány húzó erejét kihasználni), vagy ellenkezőleg: a minipiacok felé nyitnak (ez is népszerű stratégia a nagy nemzetközi piacokon, és természetesen nem új jelenség). Ami a kihívás: a magyar fantasy-írók - tisztelet az igen kevés számú kivételnek - szerintem jelenleg nem tudnak mainstream-mé válni, mert nincs olyan homogén piaci közeg, ami ezt lehetővé tenné - rendkívül szórtak az igények. Ha el lehetne adni 10-20 ezer darabot adott tételből, nagyon más lenne a látkép. Máskülönben marad megoldásként a mini réspiacokra való alkotás. Ez azonban nem mindenkinek alternatíva. Egyesek zsánert váltottak/váltanak (Fonyódi Tibor épp tavaly jelentette be ezt úgymond hivatalosan), mások végleg elhallgatnak. Miért? Nem célom kimerítő választ adni, úgyhogy csak pár rövid gondolat.

A 90-es években még létezett a "hangos" rajongótábor, egy (szerepjátékosokkal megerősített) pezsgő közeg, ami lelkesítőleg hatott (a pénz, ugye, mint ellenételezés az elvégzett munkádért, akkoriban sem játszott érdemi szerepet, bár az mindenképp demotiváló, hogy többet fizettek érte 20 éve, mint manapság). Én ma nem látok ilyen közeget azok körül sem, akiket a kiadóik igyekeznek megtámogatni megfelelő marketing eszközökkel. És ők eleve kevesen vannak, a többség semmilyen "professzionális" marketing támogatást nem kap (merthogy ilyesmi valóban rengeteg befektetést igényel, és a végkimenetel bizonytalan). Szóval egyrészt eltűntek a nagy rendezvények, a média hordozó felületei átrendeződtek, a közösségi terek megváltoztak - semmi sem a régi. Ebben az új közegben neked mint írónak, szükséges átváltoznod értékesítővé és marketingessé (ahelyett, hogy írnál), ha valami el akarsz érni. Érthető módon ez sokunknak nem megy, és vélhetően nem is ez az üdvözítő út. Az író írjon! Vagy nem?

Másfelől az, aki "hozzászokott" ahhoz, hogy 3-5000 példányban adják ki a műveit, visszatalál-e erre az új réspiacra? Vissza akar találni egyáltalán? Az én generációm tagjai közül szerintem sokan viaskodnak ezzel az érzéssel. És itt jöhetne be a képbe az a kiadó, aki ebben a visszatérésben mégis lát némi fantáziát, s értelmet lát abban, hogy párszáz Olvasónak tartalmat szolgáltasson, nem kímélve időt és energiát (és pénzt). Valószínűleg ez egy kihívásos helyzet. Anno 20-30 fős írói műhelyek működtek adott kiadón belül. Manapság el tudna tartani 200 Olvasó ennyi írót? Vagy egyedül a kis példányszámú magánkiadás jelent alternatívát? Netán a Patreon? Vagy 1-1 tehetség felkarolása és kiemelt promotálása? Jó kérdés.

Nos. Én írok, amíg van ihletem, amíg van, aki olvassa, és amíg kedvemet lelem abban, amikor kézbe fogom a kiadott művet. :-)

Milyen terveidet szeretnéd megvalósítani a következő években? (A lezáratlan projektek éppúgy érdekesek számunkra, mint az éppen aktuális, vagy a nyilvánosságot még nem kapott elképzelések).

Ajjaj, ez egy olyan pont, ahol igen hosszan sorolhatnám az elképzeléseimet. Mégsem teszem (Vagy mégis? Á, nem, ez itt csak a töredéke a teljes céltérképnek :-)). Ami reális lehet: idén 20 éves a Codric, klassz lenne picit átpofozni, és új köntösben piacra vinni. Hátha érdekel még valakit. :)

Aztán meg, lassan lesz annyi önálló Codric sztori, hogy érdemes legyen antológiát kapcsolni hozzá. A Csempésztánc apropóján kaptam Nemes Istvántól egy lehetőséget, hogy abba bekerülhetne tőlem új anyag. Időközben aztán a Csempésztánc terjedelmesre hízott, az általam kitalált történet viszont nem férne bele pár tízezer leütésbe. Szóval még hezitálok, mi legyen. A Fagyföld 3 kötetbe is elkészült anno a novellám vázlata, egyeztettük akkoriban Istvánnal a fő szálakat, de ez már nagyon-nagyon rég volt. Mindenesetre ez a történet hamar összerakható lenne, gyakorlatilag fejezetek szintjén megvan a kézzel generált skicc. A Zsoldos és tolvaj (közös regény Allen Newman-nal, a Dúvadak folytatása) ugyancsak felkarolható projekt, ott Norbi anyaga évek óta kész, nálam ragadtak be a fogaskerekek. Norbi is ritkán ír, az Osiris sorozat sokáig állt történések nélkül, szóval a motivációm nagyítóval kellett keresni. Jó hír, hogy van rá kilátás, miszerint az Új Osiris sorozatba a Káosz-ciklus kötetein kívül egyéb új regények is bekerülhetnek - ha valóban így lesz, szerintem ezt a projektet előre veszem a sorban.

Kullgan esetében ígértem új történetet (Farkaserdő munkacímmel). Ezen dolgoztam már valamennyit, ha nekifeküdnék, 2-3 hónap alatt a végére érnék. Egyelőre nem siettet vele senki, pedig úgy tudom, az Éjféli erdőnek kifejezetten jó fogadtatása volt - piaci és olvasói szempontból egyaránt.

Képregényes fronton is ötleteltünk Pozsgay Gyula barátommal, társas/kártyajáték vonalán szintúgy, ám egyelőre ezek a projekt elgondolások pihenő státuszban vannak, leszámítva egy kártyajátékot, amit tesztelgetünk, az alapok összeálltak nálam. Ez amúgy Ammerúniás projekt.

Idén 30 éves a Cherubion kiadó, tervben van emiatt egy jubileumi kötet Nemes István szerkesztésében. Oda még nem döntöttem el, mit írjak, de a határidő vészesen közeleg. Mondjuk van elfekvőben egy novellám (Isten dolga), ami pont illene a tematikába, és amúgy is kérdőjeles a számomra, megjelenik-e valaha ott és abban a formában, ahová szántuk. Még bizakodom azért.

Novellapályázat kiírásán is elmerengek néha, hiszen ott van az "Elf birodalmak" projekt, tele jobbnál-jobb lehetőségekkel...

Akárhogy lesz, az idei év szerintem mindenképp hoz új megjelenést tőlem. De hogy pontosan mit, azt nem tudom megmondani.

Van olyan író a zsánerben, aki manapság megkülönböztetett figyelmet kap tőled? (Magyar és külföldi példát is mondj, ha lehetséges.)

Egyre többet tudok olvasni, ez jó. Még nem látom, mikor tudok újra évente 50 kötetet olvasólistára tenni, de a fele már stabilan teljesíthető (tavaly, tavalyelőtt is majdnem összejött). Kiket kezelek kiemelt figyelemmel? Abercrombie, Brian McClellan, David Gemmell, Andrzej Sapkowski - őket bizonyosan. Illetve Robert Jackson Bennett, Dave Duncan, Mark Lawrence neve még ide kívánkozik (Lawrence-től szigorúan a Széthullott birodalom). Aktuális élményekről pedig mindig itt adok számot, ha valakit netán érdekel.

A magyar szerzők közül a régi Cherubionos barátokat természetesen: örülnék, amennyiben a jubileum kapcsán többen is előrukkolnának új sztorikkal.

A m.a.g.u.s. szerzőit is rendre előveszem: lenne ötletem, több is, kit kellene bezárni egy-egy hotelszobába, hogy végre megírja a legújabb történeteit...

Vivien Holloway is remek író, kíváncsi vagyok, mit hoz ki magából a tervezett új "epikus fantasy" kötetében, ami épp a minap lett közel 1 millió leütés. Hernád Péter barátom alakításait is nagyon várom - őstehetség a srác!

A GABO új novellaválogatásaiban is akadt pár olyan szerző, aki alzsáner és stílus tekintetében közel került az ízlésemhez: őket szintén igyekszem követni. Így hirtelen ennyi.

Köszönjük, Aldyr, további jó alkotást!! :) Elegos

Érdekességek