Az elmúlt időszakban megjelent egy köteted Kígyófészek címmel. Megosztanád velünk, miként jutottál el az ötlettől a megvalósításig
Kolozsvári Zsófi, a sorozatszerkesztő szíves invitálására vágtam bele 2009 év elején. Tetszett a koncepció: utoljára tizenéves koromban készítettem hasonló szöveget az öcsémnek, és gondoltam, kipróbálom élesben. A Kígyófészeknek kötött volt a kerete, a feladat az ynevi pantheon minél szélesebb körben történő bemutatása volt. Ez meghatározta a papnő és a körülötte bonyolódó sztori vonalvezetését, és bónuszként jött a flash, hogy a történetet összekössem az Acél és oroszlán c. MAGUS regény (Raoul Renier) egyes karaktereivel. Egy alapos vázlat után már csak meg kellett írni a könyvet.
Hogy élted meg az alkotás folyamatát? Mennyi időt szántál rá?
Vegyesen. Bő két hónap alatt eljutottam a könyv harmadáig. Aztán volt egy nyári pauza, ihlethiány, egyéb más tennivaló, mint nyáron általában. De végül augusztus végére kész volt az első nyersváltozat. Az egyes fejezetek kiradírozása, újraírás plusz egy hónapot vett igénybe, és volt párnapos gyalulás, reszelgetés, smirglipapír, ilyesmi a végén.
Lesz folytatása a kötetnek?
Igen, a sorozat 5. kötetének jelen állás szerint a Kígyófészek harcos-karaktere a főhőse, az előzmények laza kapcsolásával. A szerzővel egyeztettem, kíváncsian várom a folytatást.
Kaptál már rá visszajelzéseket?
Néhányat. Jobbára pozitívakat, és ami fontos, hogy melléjük sok-sok megszívlelendő tanácsot.
Korábban is foglalkoztál a magus világával? Ha igen, milyen minőségben?
Kezdetben olvasóként ismerkedtem Ynevvel, aztán néhány évig az egyetem alatt szerepjátszottam a barátokkal, és egy-két modult meséltem is. 2001-ben jött az ötlet, hogy íróként kipróbáljam magam. Van egy fiókregényem, és néhány fióknovellám, szóval egy ideje már hitegetem magam a publikáció lehetőségével.
Van kedvenc ynevi karaktered/kasztod?
Bárd, boszorkánymester.
Mennyire fajsúlyos, hogy legyen valakinek szerepjátékos előélete, amennyiben játékkönyvet tervez készíteni?
Nagy általánosságban nem feltétlenül szükséges, maximum a játék közben tapasztaltak bevihetők a sztori szerkesztésébe is. Alapvetően egy jó kalandmesteri hozzáállás kell, hiszen 400 fejezeten át ugyanazt kell művelni: a kitalált történeten áthajszolni úgy a játékost, hogy elérjen a megoldásig és élvezze a játékot. Mindezt fegyelmezetten, minél több döntési opció megadásával és olvasmányos előadással.
Manapság is játszol?
A klasszikus értelemben nem. Gyerekeimnek szoktam szerepjátékhoz hasonló rövid társasjátékokat kitalálni mindenféle butított szabályokkal, korongokkal (életerőpont), lego-emberekkel, stb.
Miben más egy ilyen kötet összeállítása, mint egy regény megírása?
Noha nem jelent meg még regényem, átverekedtem magam egynek a megírásán, úgyhogy mondhatom, hogy sokkal könnyebb. A lapozgatós könyvben rövidebbek a cselekményívek, és sokkal ’robotikusabb’ a folyamat, ahogyan ezeket összerakod. A regény egy-egy rövidebb fejezetét nagyobb lendülettel, de inkább szívből, mint hideg fejjel kell megírni. Noha természetesen van előre kitervelt cselekményvezetés, a karakterek gyakran felboríthatják azt, tehát itt az írás egy örökkön változó folyamat.
A 400 fejezet mindegyike előre megtervezett, rövid, a kohéziót nem (annyira) a szavak, hanem a döntések láncai jelentik, szinte az egész egy gondosan megépített gépezet. Persze nem egy lélektelen masinéria: az írói feladat megtölteni élettel a szereplőket, dialógokat, helyszíneket, de mivel ez egy játék, a hangsúly a ’gép’ felé tolódik.
Mit vársz a következő 5 évben a MAGUS háza táján íróként és mit olvasóként?
Olvasóként a Nagy Öregek regényciklusainak befejezését várom, illetve John J. Sherwood műveit, merthogy volt szíves kegyetlen módon elküldeni az egyik szöveganyag harmadát, és azóta esz a fene. Íróként néhány elkallódott projekt újraindulását.
Hogy érzed? A fantasy-irodalom piaca mennyire törékeny? Lesz olvasónk 20 év múlva is?
Bízom benne, hogy lesznek olvasók, a papír-alapú vs. e-book könyvkiadás evolúciós harca nem számít. A gyermekeim a számítógépezés mellett/helyett olvasnak, bár ez csak kicsi mintavétel és persze a példamutató szülői magatartásnak tudható be. De ennek a lapozgatós könyv projektnek is ez az egyik célja: hogy játékosan vegyen rá a betűfalásra.
Konkrétan a MAGUS-nak?
Persze, és azon vagyunk jó néhányan, hogy legyen is mit olvasniuk.
Kiknek ajánlod a kötetedet?
Régi motorosoknak és Ynevvel még csak most ismerkedőknek egyaránt, nemre való tekintet nélkül. A korhatárnál egy 12-es karikát céloznék meg.
Milyen egy író élete civilben? Munka, hobbi, család?
Egy magyar cégnél vagyok építőmérnök, vasúti nyomvonalakat tervezek (villamos, HÉV, MÁV, 4-es metró). Nős vagyok, a lányom és a fiam 9 és 7 évesek. Hobbim az olvasás, filmnézés, néha rejtvényfejtés.
Van-e példaképed az alkotás (írás) területén? Hazai és külföldi példát egyaránt szívesen veszünk.
George R. R. Martin most az aktuális kedvenc, tőle rengeteg fogást lesek el éppen karakterábrázolás terén. Philip K. Dick zsenije ínyencfalat, illetve William Gibson világát vettem elő minap, nyűgöz le ismét.
Fekete István egy karácsonyi tematikájú novelláskötete volt legutóbb nagy hatással rám. Olykor Radnóti-verseket olvasok, ha a lírai alkatrészeim is olajozásra szorulnak.
Mik a személyes terveid a jövőre nézve?
Kiscsaládom boldogulása, és ha marad energiám, akkor regények, novellák, lapozgatós könyvek írása.
A végére néhány villámkérdés:
A képesség, amire a legbüszkébb vagy:
Fegyelmezettség.
Amiről legközelebb történetet írsz:
Egy apáról, aki bármit megtenne a lányáért.
Ha ajándékba kapnád, ezt az autót vezetnéd:
Ha ajándékba kapnám, eladnám és előtörleszteném a Skodánkat.
A zene, amit alkotás közben/helyett hallgatsz:
Dead Can Dance: Spiritchaser
A legutóbbi moziélményed, ami emlékezetes volt:
Kungfu panda.
Öt kortárs író, akiket szívesen meghívnál vacsorára:
George R. R. Martin, Kleinheinz Csilla, Kolozsvári Zsófia, Molnár B. Gábor, Vértessy Tamás
Köszönjük szépen az interjút, és további jó alkotást, sok sikert kívánunk!
fantasycentrum
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges