Magyar fantasy 2020 írói szemmel - Gaura Ágnes válaszol

Írta: Aldyr - 2020. 07. 11. - 12:40
Gaura Ágnes

Gaura Ágnes 2012-ben debütált, negyedik generációs író a zsánerben, és nagyon gyorsan stabil és lelkes olvasói bázis alakult ki körülötte. "Gaura Ágnes a Borbíró Borbála sorozatáról várt ismertté, amelyben a vámpír mitológiát keresztezi a (néha nehéz) magyar valósággal egy szórakoztató urban fantasy keretében. Legutóbbi kötetében - Túlontúl - (a szerk.) a magyar tündérvilágba nyerhetünk bepillantást." - írják róla egy friss interjúban. Egyik kedvenc novellája Neil Gaimantől a sokakat megosztó Hó, tükör almák. Szeret kísérletezni rövid szövegekkel, regényírásnál pedig nagyon részletes vázlat birtokában kezd neki a "szöveggyártásnak". Úgy véli, maga a mű típusa képes meghatározni nemcsak a formát, hanem a munkamódszert is, de mindig jól jön, ha fejben van egy erős koncepció. Meseregény-terveit is szeretné megvalósítani a jövőben. Amúgy már gimnazista kora óta beszippantotta őt az írás világa, de éppúgy szeret olvasni és sorozatokat nézni. Saját weboldala itt érhető el, de aktív molyon és Facebookon egyaránt. 

>>>>A heti hírblokk napi szinten frissül, lapozz lejjebb, hogy elérd! A villáminterjúk mostantól véletlenszerű sorrendben következnek.<<<<

[ Hozzászólási lehetőség, kérések, javasolt linkek a molyos karcnál + Az írók válaszai összesítve ]


Fantasy könyvek piaca... Hogy látod a mostani helyzetet? (pl.: Olvasói szokások, lehetőségek és kihívások íróként)

Íróként nem igazán látom át, mennyire változtak meg az olvasói-vásárlói szokások, de azt gondolom, a járványhelyzetnek köszönhetően megerősödhet az e-könyvek szerepe. A kiadók óvatosabban terveznek, nem tudnak annyi könyvet megjelentetni, mint amennyivel korábban számoltak, nem vállalnak felesleges kockázatot – ezért úgy tippelem, hogy az első könyveseknek talán most még nehezebb a helyzetük, mint korábban.

A saját helyzetemre reflektálva annyit mondhatok, hogy mivel kiadni csak azt lehet, ami meg van írva, én elsősorban mindig arra koncentrálok, hogy előbb-utóbb legyen mit a kiadó orra elé tolni. A most kialakult helyzet ezt nem könnyítette meg, mert megnövekedett a munkahelyi terhelés, ráadásul ha az embernek otthon kell végeznie a munkáját, meg a gyerekei is otthon tanulnak (és még folyamatosan főzni is kell párhuzamosan legalább kétfélét az egyik gyerek extra étrendje miatt), akkor mondjuk új írói kihívásnak lehet tekinteni már azt is, hogy az ember találjon időnként időt (és nyugalmas teret) arra, hogy írjon pár sort. Viszont ez rá is szorított a nagyon koncentrált alkotásra – még soha olyan intenzíven nem írtam novellát, mint a Gabo kiadó horrorpályázatára, mivel nagyon kevés időm volt rá.

Milyen terveidet szeretnéd megvalósítani a következő években? (A lezáratlan projektek éppúgy érdekesek számunkra, mint az éppen aktuális, vagy a nyilvánosságot még nem kapott elképzelések).

Most dolgozom a Borbíró Borbála-sorozat hatodik kötetén, ez a következő nagy projekt, amit be szeretnék fejezni még az idén. Nehéz úgy regényt írni (főleg sorozatvilágba, ahol nagyon sok mindent kell fejben tartani az előző kötetekből is), ha nincs egy huzamban nagyobb idő az írásra, ezért is pihent sokáig ez a projekt.

Gaura Ágnes kötetei

Ugyanakkor mivel a regényírást kényszerűségből félre kellett tennem az utóbbi két évben, hihetetlenül inspirált, hogy a Gabo Kiadó kiemelt figyelmet kezdett el fordítani a hazai fantasztikum novellaterméseire, mert sokkal könnyebben ráveszem magam a bennem kavargó ötletek tényleges megírására, ha van egy határozott cél (hát még egy kitűzött határidő). Remélem, ezek a lehetőségek a jövőben is motiválni fognak arra, hogy bármilyen nagyobb projekten is dolgozzak, mindig legyen kedvem és energiám kísérletezni rövid prózával (akár elkészül a szöveg a pályázati határidőre, akár nem), mert nemcsak jó érzés elkészült szöveget gyártani, de nagyon hasznos is új utakat, megoldásokat, hangokat keresni. Szükségem van ezekre a felfedező utakra, mozgásban tartanak, előrébb lendítenek.

A Bori-kötet megírása után valószínűleg egy önálló regény lesz a következő nagyobb projektem, de még nem tudom, melyik ötletemet fogom megvalósítani –lehetséges, hogy kimozdulok az urban fantasy vonzásköréből, mert több olyan ötletem is van, amelynek a cselekménye végig egy „másikvilágban” zajlik.

Van olyan író a zsánerben, aki manapság megkülönböztetett figyelmet kap tőled? (Magyar és külföldi példát is mondj, ha lehetséges.)

Egy 2in1 példát mondok akkor elsőre: Theodora Goss magyar származású, de angol nyelven publikáló, Amerikában élő szerző, aki nagyon fontosnak tartja a magyar gyökereit, és ennek jelei elég markánsan megtalálhatók írásaiban. Nagyon várom, hogy regénytrilógiája megjelenjen magyar nyelven is (ha jól tudom, ősszel érkezik az első kötet, Az alkimista lányának különleges esete). Goss ezen felül kiváló novellista és költő is, tehát igazán sokoldalú szerző, aki ráadásul irodalomtudósként is foglalkozik fantasyvel, vagyis igazi példakép, akinek a szövegei elgondolkodtatnak és érzelmileg is megmozgatnak.

Nagyon fontos számára a régi történetek újragondolása, a tündérmesék és népmesék hagyománya – mindezek engem is nagyon izgatnak, ezért is írtam meg a Túlontúlt, és ezért is szeretem Kleinheincz Csillát olvasni a magyar nyelven publikáló fantasy írók közül. Az ő szövegei is az érzelmekre hatnak, és ezt, úgy látom, ma nagyon kevesen tudják a hazai fantasztikus irodalom palettáján, pedig szerintem nagy szükség van arra, hogy ne csak a társadalmi problémákat boncoló művek kapjanak figyelmet a fantasyn belül.

Szerintem az egyik legfontosabb társadalmi probléma ugyanis pont az, hogy egyre kevésbé értékeljük az érzelmi dimenziót, és a világ, amelyben élünk, egyre kevésbé empatikus, még ha egyre több szívecskét is dobunk az afrikai éhezők képére a Facebookon. Nagyon szeretjük olvasni azokat a történeteket, amelyek okosan körbejárják az érzelmi kiüresedés vagy az érzelmek fontosságának a témáját, (én is szeretem őket) – de legalább ilyen fontos, hogy ne csak gondolkodni tudjunk erről, hanem hogy felvállaljuk az érzelmes oldalunkat, és nagyobb empatikus képességet növesszünk magunknak az érzelmeket célzó szövegek által (is). Szokás „női irodalom” címkével ellátni az ilyen műveket, ha történetesen nő írta őket, úgyhogy végül muszáj megemlítenem, hogy számomra például Neil Gaiman is egy olyan szerző, aki tökéletesen bánik az érzelmekkel, és nagyon inspirálóan használja fel mitikus és népi hagyományainkat, ezért is követem figyelemmel már hosszú évek óta a munkásságát.

Köszönöm szépen a válaszokat, Ágnes! További jó alkotást!! :)
Aldyr

Érdekességek

Interjú a szerzőnővel 2018-ból

Piszkos Tizenkettő Interjú Sorozat: Gaura Ágnes

A Mini Könyvklub interjúja

Nyakonöntött Próbagoblin interjú 2015

Shanara interjú 2012

Könyvkritikák

Függővég kritika Vámpírok múzsája

Az ekultura.hu értékelései

A Mini Könyvklub interjúja

Túlontúl kritika Timár Krisztina és Arianrhod

Attila koporsója kritika Niitaa

 

Hozzászólások