Magyar fantasy-írók

Colin J. Fayard (Dr. Hüse Lajos) 1996-ban már publikált a Cherubion kiadónál (Vannak dolgok Tim Zocney álnéven, majd 1997-ben már Fayard-ként Még egy esély a halálnak), és csakhamar erős törzstaggá vált a kiadó mögött felsorakozó írói gárdában. Zsánerben való aktivitása egészen 2014-ig jól érzékelhető, hiszen ez idő alatt tizenöt önálló regény (ebből 8 fantasy) és számos novella szerzője. Műveire a kezdetektől jellemző egyfajta jó értelemben vett "korai érettség" (már a címadásai is rendhagyóak a kisprózák esetében): aki gimnazista korában bakancslistát gyárt, több mint gyanús, nemdebár? A klasszikus "kard és boszorkányság" alzsáner számára egyfajta hangulati keretrendszer, s úgy tűnik, szeret kalandozni benne, ám számára ezek a fontos dolgok: "Ugyanúgy a karakterek érdekelnek, és nem a sztori, ugyanúgy a szereplők közötti interakció, és nem a csattanó. A gondolatok, és nem az akció, nem a fordulatok." - nyilatkozza. A Nyugatvég krónikái mindebből még keveset mutat, a Timberston-ház annál többet, a Fakó hullámokkal pedig talán túl messzire is ment; vélhetően nem egy, nem kettő "átlagos" alzsáneres olvasó gyomrát megfeküdte a kötet. A Káosz Világának aktív formálója, olyan meghatározó kötettel, mint pl. az Yvorl halott, de a Káosz szerepjáték-fejlesztésben is jelentős részt vállalt. A sci-fi sem ismeretlen terep előtte: Tristan de Luca néven többször kirándulást tett ide. A szerző "kutató szociológus, biológiatanár, gyermekvédelmi szakember, a honfoglaló és Árpád-kori magyarság antropológiájával foglalkozva szerzett doktori fokozatot" - írja róla Bíró Szabolcs. Kutatási területe legújabb regényéhez értékes muníciót kínált: az Álmos haragja c. történelmi elbeszélésében (2020, Gold Book) a legújabb régészeti és antropológiai kutatási eredményeket is felhasználva kínál fordulatokban gazdag bepillantást a honfoglaló magyarság IX. századi történetébe. Ha minden igaz, a Káosz Világára is visszatér rövidesen. A Vortex-projekten Vass Richárd grafikus barátjával munkálkodik hosszú évek óta.  

2004-ben jelent meg első elbeszélése (A.G. Nash: Hideg, szürke, másvilági címmel az Árnyfal c antológiában (szerk: Mihaleczky Péter), melyet aztán több más, Preyer Hugo pályázati kiíráson elismert, novella követett. Alkalomadtán lektorált és fordított, "s amíg létezett, az Abyss Online Magazin egyik szerkesztője volt", amely lap tudományos cikkeket és sci-fi novellákat közölt. Rövidebb írásait "Elsőszülöttek" címmel foglalja csokorba ez a válogatás 2006-ban. Az Arany birodalom c. regényét is ebben az évben jegyzi az Agenda gondozásában. Végül 10 évvel később a Delta Vision kiadónál a kötet új formátumban lát napvilágot. Noro a történetet emeli ki pozitívumként a kritikájában, és szerinte a könyv műfaja nem fantasy, hanem alternatív történelem. Egyesek ugyanitt a molyon "ízig-vérig" fantasy-nek minősítik. "Az ember úgy érzi, hogy belecsöppent egy világba, ami nem kényszeredett, nem összetákolt, el lehet benne 'veszni' - írja Dzsenszy". Alyr szerint "Az Arany Birodalom ígéretes próbálkozás, rengeteg jó ötlettel, amelyek javára válhatnak a néhanapján igencsak fáradtnak tűnő magyar fantasztikus irodalomnak." Ágnes Angliában él a férjével, és nagy kedvence gyermekkora óta a Dűne. 

Zsáneres karrierje az Inominál veszi kezdetét a Sorsvető c. regénnyel 2004-ben. "Az Inomi korszak nagyon kevés emlékezetes alkotásának egyike. Szokatlan stílusú kalandozós regény, jól elkapja a kalandor varázstudók – sajnos ritkán középpontba helyezett – figuráját." - írja róla Noro. 2006-ban novellát ír a Hetvenhét c. antológiába, 2008 pedig különösen termékeny év a számára: m.a.g.u.s. fronton A hit városa és a Bíborgyöngyök projektben egyaránt részt vállal. 2009-ben a Delta Vision kísérletet tesz lapozgatós kötetek kiadásával Ynevhez, ennek a sorozatnak első kötetét ő írja (A Viharfaló titka), illetve szerkeszti a további két alkotást (Kalandorkrónikák). Korrektúrát, lektorálást, szerkesztést egyaránt végzett és végez, újabban például Marcin Batylda - The Witcher/Vaják: A vaják világa c. kötete esetében, de a PlayOn által gondozott Vaják sorozatnál éppúgy. Ő fordítja a Szukits kiadónál a Vaják képregényeket. Annak idején az Erioni Harsonát gondozta, ami 6 lapszámot ért meg: "A Harsona volt az első félig hivatalos M.A.G.U.S. online fanzin, amit az INOMI főszerkesztője, Kolozsvári Zsófia hozott tető alá, és több más hasonló kezdeményezésnek is előfutára volt" - írják róla. Se vas, se tűz c. kötete a legutóbbi önálló megjelenése, illetve a 2045-ben a Titok c. írás. Család és munka mellett időt szán az olvasásra, túrázásra: életeseményei a blogján követhetők. 

Malcolm J. Hunt a Legendák és Enigmák sorozatban tűnt fel, 2007-ben még a Fekete Torony által jegyzett "Hallgat az ég" c. m.a.g.u.s. antológiában (Istentelenek), majd 2008-ban már a Delta Vision gondozásában kiadott "A hit városa" c. kötetben (Ellenségem ellensége; Tárgyalások). Ynev világa a kezdetektől meghatározza látható írói munkásságát, és saját bevallása alapján magabiztosan mozog ebben a kitalált univerzumban. A "világrendszerhez jól illeszkedő, vérbeli" alkotásnak minősítik a műveit. A fikciós írás egyfajta kikapcsolódás is a számára. A vele készített interjúban szívesen nyilatkozik Neil Gaiman-ről, George RR Martin-ról vagy épp Terry Pratchett-ről. Úgy érzi, a "M.A.G.U.S.-ban még vannak lehetőségek, még akkor is, ha a '90-es években jellemző népszerűségét valószínűleg már sosem fogja elérni." A kiadó által tervezett szerepjáték mindenesetre felerősítheti az érdeklődést az irodalmi alkotások irányába is. Azt írják legutóbbi művéről (Szörnyek családja): "érthető és érdekes lehet azok számára is, akik most hallanak először a M.A.G.U.S.-ról." Szerepelt a Kornya Zsolt által elindított Bíborgyöngyök trilógiában, és jelenleg három önálló regényt jegyez.